Kimaradhat Magyarország a Déli Áramlatból. A Jutarnji List horvát napilap az orosz Gazprom és a Plinacro, a horvát állami gázvállalat tárgyalásaira hivatkozva írta meg  nemrég, hogy a Déli Áramlat Magyarország helyett Horvátországon át szállíthatná a földgázt Szlovéniába és Olaszországba. Ahogy a horvát lap írja, "ha Zágráb tisztességes játékot folytat", az üzlet miatt Horvátországnak sem most, sem a 2013 júliusi EU-csatlakozás után nem lesz vitája Brüsszellel, hiszen nem Horvátország az egyedüli tagállam, amelyik megegyezik Oroszországgal a Déli Áramlatról. Egy, a Jutarnji Listnek nyilatkozó magas rangú EU-diplomata ezzel együtt „gyanúsnak” tartja Moszkva sietségét, vagyis hogy a Déli Áramlatról szóló szerződést esetleg még a horvát EU-csatlakozás előtt aláírná Zágrábbal. Horvátországnak már most tiszteletben kell tartania az EU minden jogszabályát, főleg, ha egy olyan projektről van szó, ami a teljes jogú tagság elnyerése után valósul meg – emlékeztet a Jutarnji List, amely szerint Brüsszelnek a megkötésre váró megállapodás minden részletéről tudnia kell.

Brüsszel állítólag a gyanú ellenére sem tart attól, hogy az orosz-horvát gazdasági kapcsolatok politikai irányváltással járnának Horvátországban. Már csak azért sem, mert az EU vezető gazdaságaként Németország is kitűnő gazdasági kapcsolatokat ápol az oroszokkal. Az orosz-német kereskedelmi mérleg eléri az évi 50 milliárd eurót, Berlin ráadásul egyik legfontosabb felvásrlója az orosz földgáznak is, amit a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat gázvezeték megépítése is nyomatékosított.

Problémát jelenthet viszont, ha egy tagállam túlzásba viszi a közeledést Moszkvához: a Jutarnji List példaként itt Ciprust említi, amelynek kormánya pénzügyi segítséget kért Moszkvától, hogy könnyebben legyűrje a válságot.

A horvát politikusok mindenestre nem aggódnak túlságosan. – Kizárt, hogy a horvát kormány olyan döntést hozna, amely veszélyeztetné Horvátország EU-hoz való csatlakozását – nyilatkozta a Jutarnji Listnek Neven Mimica horvát miniszterelnök-helyettes, a végső döntést a Déli Áramlat nyomvonaláról azonban a Gazprom és az orosz kormány hozza meg, feltehetően két hónapon belül. A lap szerint Horvátországnak 50 százalék esélye van a Déli Áramlatra, és ha a Gazprom emellett dönt, akkor 2015-ben kezdődhet a horvát vezetékszakasz építése. Az korábban is felmerült, hogy komplikációk léphetnek fel a Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítésével kapcsolatban, de Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató a nyár elején még tagadta, hogy gond lenne a magyar részvétellel.

A tervek között egyébként négy lehetséges útvonal szerepel. Ebből kettő Szerbián és Magyarországon keresztül Ausztriába vezetne, a harmadik Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át az olasz-osztrák határ felé, a negyedik pedig Szerbiát és Horvátországot, esetleg Szlovéniát érintené.

Igaz, egyelőre még az sem biztos, hogy a becslések szerint 8-15 milliárd dollárért megépítendő Déli Áramlat megépül. Az Ukrajna megkerülését célzó projekt ugyanis okafogyottá válik, ha Moszkvának sikerül megegyeznie Kijevvel és a Gazprom kezelésébe kerülhetnének az Ukrajnán át futó gázvezetékek, amelyeken keresztül Oroszország EU-ba irányuló gázexportjának több mint 60 százaléka halad át.