Romák százai válhatnak hajléktalanná a romániai Nagybányán, mivel a jelentések szerint a román hatóságok arra készülnek, hogy a földdel tegyék egyenlővé az itt élők lakásait és házait - írja keddi közleményében az Amnesty International.

A közlemény idézi Nagybánya polgármesterét, aki egy helyi lapnak nyilatkozva kijelentette: a városban elő, iratokkal nem rendelkező romák házainak lerombolására „legkésőbb" a jövő hét során fog sor kerülni. A roma családok, állításuk szerint még nem kaptak hivatalos értesítést a tervekről.

A román hatóságok újfent nyíltan diszkriminálják a roma közösségek tagjait" - jelentette ki Jezerca Tigani, az Amnesty International Európáért felelős részlegének igazgatóhelyettese. - „A bejegyzett lakcím nélkül rendelkezők kilakoltatása egy olyan büntető jellegű intézkedés, amely kifejezetten azokat célozza, akiknek nincs hivatalos lakhelyük. Nagybánya polgármesterének azonnal le kell állítania az erre vonatkozó terveket. Amikor ugyanis a hatóságok a roma közösségeket szándékuk ellenére és megfelelő egyeztetés, figyelmeztetés, illetve alternatív lakhatás nélkül szólítják fel lakhelyük elhagyására, megsértik a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket" - tette hozzá Tigani.

A tervezett kilakoltatások a Craica, Pirita, Ferneziu és Horea negyedekben lakó romákat érintik, akiket a születési helyükre akarnak visszaküldeni, egyben megakadályozva a városba történő visszatérésüket is.

„Ezeknek az embereknek a kitelepítése és a környékről való erőszakos eltávolítása sérti a választott lakhelyhez való jogot. A nagybányai hatóságok minél hamarabb el kell kezdjék az egyeztetéseket, hogy megfelelő alternatív lakhatási lehetőséghez jussanak a családok" - jelentette ki az európai részleg igazgatóhelyettese.

A romák kilakoltatására irányuló próbálkozás tavaly óta már a második kísérlet. Egy évvel ezelőtt a nagybányai polgármester-helyettes mintegy 200 roma család kilakoltatásának tervét jelentette be a Craica negyed engedély nélküli telepeiről, és később csak az országos és nemzetközi nyomás hatására visszakozott.

Habár a kilakoltatással fenyegetett családok engedélyek nélkül és rossz körülmények között laknak, azt mondják, hogy nem akarják elhagyni otthonaikat, mert nincsen hova menniük.

„Mivel nincs megfelelő vízelvezető rendszerünk, amikor esik, a víz befolyik a lakásokba. De nem szeretnénk elmenni innen, inkább megpróbáljuk kijavítani ezeket" - mondta a Ferneziu negyedben egy ott lakó az Amnesty International-nek.

Sokaknak komoly problémákkal kell szembenézniük. Egy roma asszony elmesélte, hogy miután a lakása leégett, a városháza dolgozója azt mondta neki, hogy eszkábáljon egy kunyhót magának, amíg sikerül újra felépítenie a házat. „De tíz gyerekem van, és nincs semmi pénzünk" - tette hozzá.

Romániában mintegy kétmillió roma él jelenleg, amely a teljes lakosság tíz százalékát teszi ki. Kormányzati statisztikák szerint a romák körülbelül 75 százaléka él szegénységben, miközben az országos átlag 24 százalékot tesz ki. A roma közösségek ritkán rendelkeznek saját földtulajdonnal vagy lakással, a helyzetüket pedig tovább súlyosbítja a szociális lakások hiánya, hiszen az ország lakásainak 97 százaléka magántulajdonban van.

Habár a roma családok egy kisebb részének állandó lakhelye van bérleti jogviszonnyal, a hatóságok sok, régóta fennálló roma házat „engedély nélkülinek" vagy „illegálisnak" tartanak. Mivel pedig az ott lakóknak nincs hivatalos, a bérleményt igazoló szerződésük, sokkal sebezhetőbbek a kilakoltatásokkal szemben. Az Amnesty International, más jogvédő szervezetekkel együtt, több olyan esetet is dokumentált, amikor roma közösségek kilakoltatása és áttelepítése a szegregáció létrejöttéhez vagy a már létező körülmények romlásához vezetett - zárul a közlemény.