– Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni – fogalmazott a tárcavezető, és ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy az EU reformszerződése a jövőről, nem a múltról szól. Semmilyen utalás nem történhet tagállami jogi aktusokra,  kiváltképp nem visszamenőleges hatállyal – rögzítette Balázs Péter  a magyar álláspontot. Azt is elutasította, hogy módosítsák a Magyarország által  elsőként ratifikált Lisszaboni Szerződést, illetve hogy bármi olyan megoldást, kiegészítést illesszenek hozzá, amely újabb ratifikációt  igényel.

Václav Klaus cseh elnök mentességet követel Csehországnak a  Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól,  mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott  javaikat a II. világháború után Csehszlovákiában meghozott  Benes-dekrétumok alapján elűzött szudétanémetek. A charta hatálya  alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely  miatt minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni  Szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós.
Balázs Péter elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek megbeszélésén Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot fejtett ki, mint Magyarország. Mint a magyar miniszter hozzátette, a németek is  érzékenyen figyelik ezt a kérdést.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter az MTI tudósítójának azt  mondta: Szlovákia, mint Csehszlovákia másik utódállama ugyanolyan  jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de  ennek nem szükségszerűen kell a charta hatálya alóli kibúvót  jelentenie. Szlovákia már korábban ratifikálta a Lisszaboni Szerződést,  anélkül, hogy a Klauséhoz hasonló követeléssel fellépett volna.

A külügyminiszteri tanácskozás után az EU soros svéd elnöksége  folytatja az egyeztetést az érintettekkel a mindenki számára  elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

Lajcák egyébként kedden Luxembourgban kétoldalú megbeszélést is  folytatott Balázs Péterrel. A magyar külügyminiszter közölte: annak  a november 3-i közös rendezvénynek a programpontjait egyeztették,  amelynek során lerakják az új Ipoly-híd alapkövét. Balázs Péter elmondta, hogy az EU-külügyminiszterek  tanácskozásán - reménykedve a Lisszaboni Szerződés mielőbbi hatályba  lépésében - véleményt cseréltek a reformszerződéssel bekövetkező  intézményi változásokról, így például az Európai Tanács 2 és fél  évre választandó elnökének és a félévente cserélődő soros  EU-elnökségnek a majdani viszonyáról. E tekintetben Magyarország,  amely 2011 első felében látja el a soros elnöki tisztséget, a  várhatóan folyamatosan kialakuló szokások és eljárásmódok kezdeti  formálói között lesz.

Létrejön majd a Lisszaboni Szerződéssel az Európai Külügyi  Szolgálat is, és az új tagországok különösen odafigyelnek arra, hogy  ennek apparátusában saját diplomatáik is ott legyenek - mondta a  magyar külügyminiszter. Balázs Péter reményének adott hangot, hogy a csütörtök-pénteki  brüsszeli EU-csúcson sikerül majd megállapodni az éghajlatváltozás  elleni küzdelem finanszírozási elveiben, amiről a külügyminiszterek  most még nem jutottak egyetértésre. Magyarország e tekintetben azt  vallja, hogy az EU-országoknak saját körben már a decemberi  koppenhágai világértekezlet előtt tisztázniuk kell, milyen elvek  szerint tartják kívánatosnak az anyagi terhek elosztását. Két szélső  álláspont között kell valamilyen megoldást találni: az egyik "a szennyező fizet" elve, a másik "a jómódúbb fizet" elve.