A koszovói kormány így a becslések szerint mintegy 150-200 millió euróról "mond le" - fogalmazott egy hónapja a tervet ismertetve Avdullah Hoti pénzügyminiszter. Hozzátette: a 2008-as év vízválasztó volt Koszovó életében, akkor kiáltotta ki függetlenségét és akkor fogadták el az új alkotmányt is, ezért döntött úgy a kormány, hogy a 2008-as esztendő végéig felhalmozott tartozásokat engedi el.

Isa Mustafa kormányfő decemberben beiktatott kabinetje ettől az intézkedéstől a nagymértékű elvándorlás megállítását, illetve visszafordítását várja. Az Európai Unióba elvándorolt koszovóiak ugyanis egyebek mellett a rossz gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel és a szegénységgel indokolták távozásukat.

Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Az 1,8 milliós balkáni országban a becslések szerint mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból (528 forint) kell megélniük.

Koszovó a legfiatalabb európai állam, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, ezt azonban hiába ismeri el a világ több mint 100 országa, Szerbia nem akarja tudomásul venni, ahogyan Oroszország, Kína és öt uniós tagállam (Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Románia) szerint sem önálló ország Koszovó. A rendezetlen helyzet miatt pedig elmaradnak a külföldi beruházások és a fejlesztések is.