A Human Rights Watch (HRW) szerint szeptember 28-én guineai katonák, akik a főváros, Conakry egyik stadionjában tiltakozó  nagygyűlést tartó ellenzékiek közé lőttek, legkevesebb 150 ember  halálát okozva, számos nőt elhurcoltak a stadionból, illetve a  kórházakból, ahová kezelésért fordultak. Katonai járműveken villákba  hurcolták és ott egyenruhások csoportosan megerőszakolták őket.

A guineai katonai junta vezetője szerint a nemi erőszakot és a  gyilkosságokat a hadsereg "ellenőrizetlen" elemei hajtották végre.  Moussa Dadis Camara századosnak, a junta fejének magas rangú  munkatársai jelen voltak a stadionban, de semmit sem tettek a  gyilkosságok és nemi erőszak megakadályozásáért. "A kormány nem állíthatja tovább, hogy a halálesetek véletlenek  voltak" - mondta Georgette Gagnon, a HRW afrikai igazgatója.  "Egyértelműen előre eltervelt kísérlet volt az ellenzéki hangok  elhallgattatására" - áll a jelentésben, amely szerint a junta részes  volt a mészárlásban.

A Human Rights Watch tíznapos guineai vizsgálata alatt  megállapította, hogy Camara testőrségének tagjai körülvették a  stadiont, ahol az ellenzék tüntetett, és eltorlaszolták a  kijáratokat. Ezután behatoltak a katonák, és AK-47-es  gépkarabélyokból azonnal tüzet nyitottak a tömegre, amely a kitört  pánikban menekülni kezdett. Sokakat agyontapostak. Másokat akkor  lőttek agyon, amikor megpróbáltak átmászni a stadion két méter magas  falán.

Ezután kezdődött a nők megerőszakolása. A katonák - gyakran  kettesével-hármasával - lefogták a nőket, letépték a ruhájukat, és  többen megerőszakolták őket a füvön. Corinne Dufka, a HRW vezető  afrikai munkatársa szerint a nemi erőszakcselekmények előre  kitervelt jellegére utal, hogy azok a stadion több részében is  folytak egyszerre. Több nő belehalt a bántalmazásba.

Az Európai Unió kedden jelentette be, hogy vízumtilalmat rendelt  el a junta 42 tagja ellen a mészárlásban való részvételük gyanúja  miatt. A nyugat-afrikai ország szakszervezetei szerdára tiltakozásul  általános sztrájkot hirdettek. A vérbe fojtott nagygyűlésen az ellenzék az ellen tiltakozott,  hogy a Lansana Conte elnök decemberi halála után államcsínnyel  hatalomra került Camara - ígéretével ellentétben - kilátásba helyezte: jelölteti magát az elnökválasztáson.