Lejárt az időd. Pihenj most már nyugodtan az őseid földjén – helyszíni jelentések szerint az egyik unokájának, Nandinak ez a megjegyzése foglalta össze a legjobban, milyen hangulat uralkodott a dél-afrikai Qunuban, ahol vasárnap eltemették Nelson Mandela néhai dél-afrikai exállamfőt. Az apartheid elleni harc ikonikus alakjának a koporsóját a gyászszertartásra nemzeti lobogóval borították be az alkalomra épített hatalmas sátorban, ahol a családtagok és a rengeteg bel- és külföldi politikus mellett Bonótól Oprah Winfreyig világszerte ismert közéleti személyiségek is megjelentek. A pódium mögé Mandela mosolygó portréját feszítették ki 95 gyertyával – eggyel-eggyel minden évért, amelyet a néhai politikus élt.

A temetéssel egy tíz napon át tartó ceremóniasorozat ért véget. Ahogy korábban, a keddi gyászszertartáson és a háromnapos pretoriai ravatal előtt vasárnap is hatalmas volt a tömeg. Qunut – Mandela szülőföldjét – a temetésre ezrével árasztották el az emberek, hogy gyászoljanak és ünnepeljék azt a Dél-Afrikát, amelyet Mandela vezetett át a faji szegregációt hirdető apartheidből a demokráciába, és amelynek 1994 és 1999 között az első fekete elnöke volt. Ki lesz az apánk ezután? – sírt fel ennek a jegyében valaki azok között a nagyrészt némán figyelő gyászolók között, akik Qunuban kivetítőn követték az eseményeket. A személyes visszaemlékezéseken túl a méltatások nagy része erről szólt, vagyis hogy Dél-Afrika folytassa annak a Mandelának az örökségét, aki a fehérek és a feketék egymás mellett élésének a szimbóluma volt. Ezt hangsúlyozta Jacob Zuma jelenlegi elnök is. Őt a gyászszertartáson az özvegy, Graca Machel és Winnie Madikizela-Mandela közé ültették.

A temetésre egyébként Mandela népe, a xhosák törzsbeli hagyományai szerint kerítettek sort. Mire a sírhelybe helyezték, Mandela koporsóját leopárdbőrrel vonták be. A törzs egyik elöljárója beszédet intézett a halott lelkéhez, de leöltek és megettek egy ökröt is – és le fognak még egyet egy év múlva, amikor hivatalosan véget ér a törzsi gyász.

A temetést kisebbfajta botrány előzte meg, kiderült ugyanis, hogy Mandela régi harcostársát, az apartheid ellen és az emberi jogokért vívott harcáért szintén Nobel-békedíjjal jutalmazott Desmond Tutu volt dél-afrikai anglikán érseket eredetileg nem hívták meg a vasárnapi szertartásra. Bár az udvariatlan gesztust a kormány sietve korrigálta, Tutu pedig elment a temetésre, szakértők szerint a közjáték is ékesszólóan jelzi, hogy Mandela milyen belső feszültségeket hagyott maga után a dél-afrikai politikában, az elmaradt meghívó oka ugyanis valószínűleg az, hogy Tutu többször is a nyilvánosság előtt bírálta a nem túlságosan népszerű Zumát és Mandela pártja, a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) jelenlegi vezetését.