Elsöprő többséggel fogadták el az új egyiptomi alkotmányt

A választási bizottság bejelentése szerint a népszavazáson 98,1 százalékkal ment át az alaptörvény.

Bejött a hadsereg és a tavaly júliusi puccs után a hatalomba ültetett átmeneti kormány számítása Egyiptomban, az eheti népszavazáson megjelentek 98,1 százaléka ugyanis a támogatásáról biztosította az ország új alkotmányát – derült ki a közel-keleti ország választási bizottságának szombat esti kairói bejelentéséből. A képet árnyalja, hogy nagyrészt a megbuktatott elnök és a népszavazást bojkottáló Muzulmán Testvériség híveinek köszönhetően a részvételi arány csak 38,6 százalék volt, de Nabil Szalib, a választási bizottság elnöke így is „példa nélküli részvételről” és „páratlan sikerről” beszélt.

Az új alkotmányt egy ötven fős szakértői bizottság írta. Azt váltja fel, amelyet Murszi a Muzulmán Testvériség és más konzervatív iszlamisták támogatásával a bukása előtt léptetett hatályba, és amelyet nemzetközi szinten is sokan bíráltak, amiért nem garantál alapvető szabadságjogokat. A mostaniból ezek már nem hiányoznak: az alaptörvény egyenlőséget biztosít a férfiaknak és a nőknek, és bár rögzíti, hogy az iszlám államvallás, sietve hozzáteszi, hogy „a vallásszabadság abszolút”, ami azt jelenti, hogy a vallási kisebbségek – például az országban élő mintegy tízmillió kopt keresztény – alkotmányos védelmet kapott. A vallási, etnikai vagy földrajzi alapon szerveződő politikai pártokat ezentúl betiltják, Egyiptom mindenkori elnökét pedig a jövőben maximum kétszer négy évre lehet megválasztani, úgy, a parlament pedig indokolt esetben elmozdíthatja – áll az új alaptörvényben. Látszik persze az is, hogy a hadsereg nem akarja feladni a puccsal megszerzett pozícióit: a következő nyolc évben védelmi minisztert a vezérkar, és nem a megválasztott kormány jelölhet.

A népszavazás az első alkalom volt, hogy az 53 millió jogosult az urnák elé járulhatott dönteni valamilyen kérdésben. Rendkívüli biztonsági készültség közepette rendezték meg. Országszerte 160 ezer katona és kétszázezer rendőr járőrözött az utcákon.

Bár a referendum a számok tükrében és az egyiptomi viszonyok között valóban sikernek számít – amikor az iszlamista alkotmányról tartották a népszavazást, azon csak a jogosultak egyharmada vett részt, és az ő 64 százalékuk voksolt igennel az alaptörvényre – az emberi jogi szerveztek fanyalogtak. „Az egyiptomi kormány észre se veszi, hogy 98,1 százalékos többséggel elfogadtatni valamit nyilvánvalóan tisztességtelen kampányt jelent” – írta Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója a Twitteren. Q nemzetközi megfigyelők jelentései szerint a népszavazás két napja alatt a választóhelyiségekben semmi olyasmi nem történt, ami a végkimenetelt alapvetően befolyásolhatta volna.

A várakozások szerint Egyiptom következő elnöke Abdel Fattah al-Sziszi jelenlegi vezérkari főnök és védelmi miniszter, a Murzsi ellen tavaly július 3-án végrehajtott puccs vezetője lesz. Ő nemrég szólalt meg, hogy „ha a nép és a hadsereg is úgy akarja”, szívesen indul az elnökválasztáson, és a puccs hívei közül sokan mondják, hogy Sziszi lehet az, aki a Hoszni Mubarak és rezsimjét elűző forradalom utáni három év káosza után végre nyugalmat hoz a közel-keleti országban.

A Mubarak-ellenes forradalom központjában, a kairói Tahrír téren szombaton mindenesetre százak ünnepelték a népszavazás sikerét. Egyikük, Hoda Hamza az AP hírügynökségnek azt mondta: „Sziszi a mi emberünk. Ha nincs a hadsereg, most étel se lenne az asztalunkon.” „Az új Egyiptom hajnala” – nyilatkozta eközben Ehab Badavi, Adli Manszűr ideiglenes elnök szóvivője.

Murszi ellen a tavaly júliusi puccs egy hatalmas ellenzéki tüntetéssorozattal kezdődött a nyomasztó áru- és benzinhiány, illetve az elnök és a Muzulmán Testvériség párbeszéd-képtelensége miatt. A puccs utáni tüntetéssorozatnak, amelyet a testvériség szervezett, több mint ezer halottja volt. A tüntetők elleni fellépés elrendelése miatt  Sziszit az iszlamisták emberiség elleni bűnök vádjával nemzetközi törvényszék elé állítanák.

Ahogy ez Mubarak alatt is volt, a Muzulmán Testvériséget betiltották és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A tagok közül most több ezer előzetes tartóztatásban van, köztük a szellemi vezető, Mohamed Badie és a politikai irányításért felelős Khairat el-Shater is. Többnyire az akkori ellenzéki tüntetők elleni hatósági erőszakért kell felelniük. Ez az első ügyészségi vád egyébként Murszi ellen is, de a megbuktatott államfőre még egy 2011-es börtönszökés és a libanoni Hezbollahhal, illetve a palesztin Hamásszal való „összeesküvés” miatt is bíróság vár.

Ünnerp szombaton Szisz arcképével a Tahrír téren. A nép úgy akarja
Supporters of Egypt's army chief and defense minister General Abdel Fattah al-Sisi hold up posters of Sisi as they celebrate the passing of a new constitution at Tahrir Square in Cairo January 18, 2014. More than 98 percent of voters backed the new Egyptian constitution in a referendum this week, authorities said on Saturday, though the turnout was lower than some officials had indicated, with under 40 percent of the electorate taking part. REUTERS/Mohamed Abd El Ghany (EGYPT - Tags: POLITICS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.