Elrendelték Mubarak szabadon bocsátását
Szerdán az ügyben eljáró kairói törvényszék elrendelte Hoszni Mubarak szabadon bocsátását. A tavalyelőtt forradalomban megbuktatott elnök ellen még két éve emeltek vádat korrupció miatt, de ezt nemrég ejtették, és mivel lejárt a határidő, amely alatt ítélet nélkül előzetes letartóztatásban lehet tartani valakit, Mubarakot el kell engedni. Az exállamfő nem ússza meg: még vár rá egy per, a felzúdulást csitítandó pedig a hadsereg este jelezte, hogy Mubarakot házi őrizet alá helyezik. (Korábban legalábbis már volt példa arra, hogy az ügyészek új vádakkal és új meghallgatásokkal próbálják meg rács mögött tartani. Az egyik ilyen új vád, amelynek ügyében most meghallgatást is tartanak, hogy „ajándékokat” fogadott el az állami finanszírozású laptól, az al-Ahramtól. Mubarak ügyvédje, Fareed El-Deeb ettől függetlenül úgy nyilatkozott, az exállamfő „talán már holnap” elhagyja a börtönt.)
Mubarak ellen a korrupció mellett azért is vádat emeltek, mert a forradalom alatt állítólag tömegbe lövetésre adott parancsot. Emiatt a 85 éves politikust – aki 30 éven át állt Egyiptom élén – tavaly júniusban életfogytiglanra ítélték, de fellebbezett, amely után a bíróság úgy döntött, hogy az egész pert újratárgyalják. A Tunézia után Egyiptomot is elérő arab tavasznak 850 halálos áldozata volt a közel-keleti országban.
Az exállamfő elengedésével – ha valóban szabadon távozhat – a hadsereg azt üzeni, hogy a forradalom előtti állapotok, a Mubarak-rezsim alatti helyzet visszaállítására törekszik – hívják fel a figyelmet szakértők. A hadsereg július 3-án puccsal léptette le Egyiptom szabadon választott elnökét, Mohamed Murszit, akinek a távozásért az ellenzék szerte Egyiptomban nagyszabású tömegtüntetéseket szervezett. Murszi azóta a hadsereg őrzi, a mögötte álló Muzulmán Testvériség és hívei viszont folyamatosan tüntet a visszatéréséért. Azoknak a kísérleteknek, amelyekben a hadsereg megpróbálta szétverni ezeket a demonstrációkat, az elmúlt egy hét alatt több mint nyolcszáz halálos áldozatuk volt. A zavargások miatt az Adli Manszúr elnök és Hazzam Beblavi kormányfő vezette ideiglenes egyiptomi kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki.
Azt, ami Egyiptomban történik, világszerte rengeteg ország elítélte, az erőszak beszüntetése mellett követelve a rendkívüli állapot feloldását is. Egyelőre nem elnöki szinten, de az Egyesült Államokban megpendítették azt is, hogy Egyiptomtól esetleg meg kellene vonni az 1,3 milliárdos hadi támogatás még nem átutalt, félmilliárdos részletét is. Ez rossz jelzés lenne – figyelmeztetett azonban Kairóban Beblavi. Az Obama-adminisztráció egyébként máig nem hajlandó puccsnak nevezni Murszi eltávolítását: John Kerry amerikai külügyminiszter augusztus 1-én még arról beszélt, az Abdel Fattah al-Sziszi tábornok, védelmi miniszter vezette hadsereg „a demokráciát hozta el újra” Egyiptomba.
Szerdán eközben az Európai Unió bejelentette, hogy bár az egyiptomi civil szférának szánt brüsszeli támogatást nem függesztik fel, felülvizsgálják, hogy a két fél között létrejött társulási egyezményben alapján Kairónak nyújtandó támogatást végül folyosítsák-e. Erről az EU-külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásán született meg a döntés, ahogy arról is, hogy a tagállamok felfüggesztik minden olyan eszköz, és fegyver kiviteli engedélyét, amely „felhasználható az elnyomáshoz”, a tüntetések elleni erőszakos fellépéshez. A tagállamok külön-külön is felülvizsgálják a védelmi együttműködésüket Kairóval.
