Órákig sem tartott ki pénteken a 72 órásra tervezett tűzszünet Izrael és a Gázát uraló palesztin szélsőséges Hamasz immár negyedik hete tartó háborújában. Mindkét fél a másikat vádolta annak megsértésével. Mégpedig részben annak nyomán, hogy a nap folyamán fordulat következhetett be. Az izraeliek legalábbis azt valószínűsítik, egy palesztin fegyveres akció keretében a Hamasz elrabolhatta egy katonájukat, egy 23 éves alhadnagyot. A hadsereg szerint egy öngyilkos merénylőt is felvonultató, két katona halálával is járó akcióban a fegyveresek magukkal hurcolták őt egy alagútban, az egyiptomi határnál lévő Rafah környékén. Ám Szami Abu Zuhri Hamasz-szóvivő szerint Izrael ezzel a bejelentéssel csak félrevezeti a világot, el akarván terelni a figyelmet a tűzszünet megsértéséről.

Mint emlékezetes, 2006-ban hasonló körülmények között rabolták el Gilad Salit izraeli katonát Rafahhoz igen közel, Kerem Salom átkelőnél. A zsidó állam öt évvel később több mint ezer palesztin foglyot volt kénytelen adni cserébe érte. Mindenesetre a pénteki Hamasz-akció a palesztin csoportra terhelte a felelősséget az újabb tűzszüneti kísérlet összeomlásáért. Mind az ENSZ, mind pedig az Egyesült Államok illetékesei kemény szavakkal ítélték el, Jeruzsálemben pedig úgy fogalmaztak: keményen meg fog fizetni ezért a szervezet.

Miközben tovább folytatódtak mindkét oldalon a harci cselekmények, immár bőven meghaladja az 1500 főt az elmúlt hetek halottainak száma, a sebesülteket is beszámítva pedig 10 ezer fölé szökött az áldozatoké. Döntő többségük palesztin, azon belül is civil. Kérdés, mire vezethetnek ezután a Kairóba tervezett egyeztetések, amelyekről Mahmud Abbasz palesztin elnök azt mondta, azon mindenképpen részt vesznek, ahogyan a gázai palesztin csoportok, így a Hamasz, az Iszlám Dzsihád és a Nemzeti Front részvételére is számítani lehet. Az amerikaiak is ott lennének. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő péntekre összehívta kabinetjét a helyzet megvitatására. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig azt sürgette Katarnál és Törökországnál, vessék be befolyásukat az elraboltnak hitt izraeli katona kiszabadítására.

- Rögös út vezethet az egyeztetésekig. Ha a katona valóban fogságba esett, az egyáltalán nem könnyíti meg a diplomáciai erőfeszítéseket, állítja Gazdik Gyula, a térség szakértője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézete tudományos főmunkatársa. Nem zárja ki, hogy Kairóban napokon belül teret kapjon a tárgyalásos rendezés, de, teszi hozzá, a harci cselekmények kikezdték azokat a javaslatokat, amelyeken Kerry és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a héten dolgozott. Gazdik szerint nem lehet tudni, Izrael még jobban kiterjeszti-e most az Erős Szikla hadművelet keretében folytatott szárazföldi offenzívát Gázában. - Nincsenek a rendezésre távlati elképzelések. Semmilyen garancia nincsen rá, hogy sikerülhet a Hamasz likvidálása, mint ahogyan nemzetközi erőknek a helyszínre telepítése is kétes vállalkozásnak tűnik. A nemzetközi diplomácia előtt óriási akadályok tornyosulnak, állítja a szakértő, aki inkább a kis lépések politikájában lát előrehaladási lehetőséget. Így az égetően szükséges gázai humanitárius segélyek célba juttatásában.

Pénteken az amerikai szenátus egyhangúlag jóváhagyta, hogy Washington sürgősséggel 225 millió dollárt juttasson Izrael Vaskupola rakétaelhárító rendszerének költségeire, jelentették a hírügynökségek. Szükség van még a képviselőház igenjére és Barack Obama elnök aláírására is, ezeket azonban elemzők biztosra veszik. Az USA, bizonyos kritikus felhangok mellett, de biztosította eddig támogatásáról Izrael erőfeszítéseit a Hamasz jelentette veszély elhárítására. Aggasztónak találják eközben Washingtonban is a palesztin áldozatok nagy számát.