A jeruzsálemi Sziklamecsetbe látogatott kedd délelőtt XVI. Benedek pápa. A szentély bejáratánál Mohammed Huszein jeruzsálemi mufti fogadta a katolikus egyházfőt, akinek személyében első ízben lép be pápa az iszlám harmadik szent helyének egyik mecsetjébe. Ide belépve a katolikus egyházfő ezúttal levette lábbelijét.

XVI. Benedek a Mecsetek terén mondott beszédében arra szólított fel, hogy napjaink megosztott világában mielőbb túl kell lépni a múlt félreértésein és konfliktusain, s őszinte vallásközi párbeszédet kell kezdeni, hogy a jövő nemzedékek részére fel lehessen építeni egy igazságos és békés világot. "Isten Ábrahámnak tett ígérete egyetemes horderejű, és az emberiség családjának egységét foglalja magában" - mondta a pápa.

A jeruzsálemi mufti ugyanakkor arra kérte XVI. Benedeket, hogy játsszon aktív szerepet a palesztinok elleni izraeli „agresszió” leállításában. Találkozójukról az izraeli és a palesztin rádió- és televízióadók vitája miatt nem volt élő közvetítés.

A Sziklamecsettől a pápa elmélkedni ment a Siratófalhoz, a judaizmus legfőbb zarándokhelyéhez. Itt, Salamon király második templomának utolsó maradványánál XVI. Benedek latin nyelven felolvasta a 121.  zsoltárt, és a több ezer éves kövek közé csúsztatott egy írást  Jeremiás könyvének idézetével („Jó az Úr azokhoz, akik várják őt, a lélekhez, aki keresi őt”) és egy kis fohásszal, amelyben arra kérte „Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét”, hogy bocsásson békét a Szentföldre, a Közel-Keletre és „az emberiség egész családjára”.

XVI. Benedek később a jeruzsálemi nagy zsinagógában „visszavonhatatlan” kötelességnek a katolikus egyháznak a zsidósággal való megbékélését. A katolikus egyházfő Izrael két főrabbija, a szefárd Slómó Amar és az askenázi Jóna Mecger jelenlétében felidézte a II.  vatikáni zsinat döntését, amellyel visszavonta az egyház  "istengyilkossági" vádját a zsidókkal szemben. Ez utóbbi  évszázadokon át szolgált az antiszemitizmus alapjául.

XVI. Benedek pápaságának talán legnehezebb utazására indult május közepén. Beszédeivel és döntéseivel korábban mind muzulmánok, mind izraeliták egy csoportját megsértette. Lépteit a Közel-Keleten végig árgus szemek figyelik

„Mint a Nostra Aetate (a zsinat nyilatkozata) világosan  kimondja, az egyház továbbra is nagyra értékeli a keresztények és a  zsidók közös örökségét, és egyre mélyülő kölcsönös megértést,  valamint tiszteletet kíván mind a bibliai és teológiai tanulmányok, mind pedig a testvéri párbeszéd révén” – jelentette ki XVI. Benedek.

Jézus Krisztus és tanítványai utolsó vacsorájának hagyomány szerinti színhelyén, a Coenaculumban ezután a pápa arról beszélt, hogy a keresztények jelenléte a Közel-Keleten alapvető fontosságú, az egész társadalom javát szolgálja. Szentföldi püspökök előtt a katolikus egyházfő annak a véleményének adott hangot, hogy a közel-keleti keresztények, minden jóakaratú emberrel karöltve hozzájárulnak a sokféleségben megvalósuló béke légkörének kialakításához és megerősítéséhez, minden nehézség és korlátozás ellenére.

Megnyilatkozásait Izraelben nem kíséri osztatlan lelkesedés. Reuven Rivlin, az izareli parlament elnöke egy rádióinterjújában úgy vélte, XVI. Benedek „történészként”, viselkedett a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen tett hétfői látogatásán. „Mintha a partvonalról nézte volna az eseményeket, úgy beszélt. Pedig részesük volt” – bírálta Revlin „a soá szörnyű tragédiáját” említő katolikus egyházfőt. „A Szentszék iránti minden tiszteletünk ellenére sem tekinthetünk el a felelősségtől, amit visel, attól, hogy fiatal németként belépett a Hitlerjugendbe, és a később a Wehrmachtba is” – fűzte hozzá a politikus. Joseph Ratzinger akkor lett tagja a Hitlerjugendnek, amikor a szolgálat minden német tinédzser számára kötelező volt a szervezetben.

„A pápa sosem volt a Hitlerjugend tagja”- vagy mégis?

A pápa sohasem volt a Hitlerjugend tagja - jelentette ki Federico Lombardi atya, a Vatikán szóvivője kedden Jeruzsálemben.

"Tisztázni óhajtom azokat a hazugságokat, amelyeket az izraeli és a nemzetközi sajtó terjeszt" - hangoztatta Lombardi, aki leszögezte: Joseph Ratzingert ugyan akarata ellenére besorozták egy légvédelmi ütegbe, de a náci ideológiát valló ifjúsági szervezetnek nem volt a tagja. "Mindez benne van az életrajzában" - mutatott rá a szóvivő.

Nem sokkal később azonban Lombardi atya helyesbítette kijelentését, miután újságírók rámutattak: maga XVI. Benedek mondta korábban, hogy tag volt.

Újabb nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az akkor tizenéves Joseph Ratzingert "akarata ellenére léptették be a szervezetbe, és nem játszott ott aktív szerepet".