Úgy tűnik, hogy a holland nyelvű Flandriában a Belgium fokozatos kettéválasztását hirdető Új Flamand Szövetség (N-VA) most megelőzte a három évvel ezelőtti választásokat megnyerő kereszténydemokratákat, bár az előre jelzett 26 százalék körüli eredményt egyelőre nem támasztják alá új mérési eredmények. Egy flamand tévéállomás megbízásából készült felmérés valamivel húsz százalék fölötti eredményt jósolt az N-VA-nak, és kevéssel húsz százalék alattit a flamand kereszténydemokratáknak.

A Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű párt, amely nem csupán radikálisan függetlenségpárti, hanem egyben idegengyűlölő szélsőjobboldali formáció, az exit poll mérések szerint veszített eddigi népszerűségéből.

A franciaajkú Vallóniában a szocialisták végeztek az élen - az exit poll adatok szerint a szavazatok körülbelül 32 százalékával -, a második helyre pedig a liberálisok kerültek, mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb támogatottsági aránnyal. A vallon kereszténydemokraták, illetve a környezetvédők egyaránt 14-15 százalék körül teljesítettek Vallóniában.

Voltaképpen két választást tartottak, hiszen az északi országrészben, Flandriában csak flamand, a déli Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehetett választani. A többségében franciaajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra leadhatta voksát a szavazópolgár.

A 10,5 millió lakosú országban mintegy 7,7 millió választókorú polgár lakik. A részvételi arány mindig bőven 90 százalék feletti, hiszen Belgiumban - pénzbírság terhe mellett - kötelező a részvétel a választásokon. A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak, és délután háromkor már be is fejeződött a szavazás.

Belgiumban 1974 óta mindig az ország lakosságának 60 százalékát kitevő flamand népközösség adta a miniszterelnököt.