Száznyolc polgármester, három megyeitanács-elnök és egy alelnök neve szerepel azon a listán, amelyet a román közéleti szereplők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tett közzé a román sajtó kérésére.

Az ANI azt rója fel nekik, hogy választott tisztségükkel egy időben az önkormányzatuknak alárendelt kereskedelmi társaságok – vízmű, köztisztasági vállalat – vezetőtanácsának tagjai voltak, holott a 2003/161. számú „üvegzsebtörvény” ezt tételesen tiltja. Ha az ANI határozata jogerőre emelkedik, az érintett önkormányzati vezetőt megfosztják mandátumától, és három évre eltilthatják a köztisztségek viselésétől.

Az érintettek nagy része bíróságon óvta meg a határozatot, és társaik vélhetően ugyanígy járnak el. Azzal védekeznek, hogy tévedés a jelenlétüket az önkormányzati cégek vezetőtanácsában törvénysértésként értelmezni, mivel ott a helyi közösség érdekeit képviselik, vagyis éppen a választóktól kapott megbízatás szerint járnak el. A bíróságot eddig nem hatotta meg ez az érvelés: négy esetben született jogerős ítélet, és az mindannyiszor az ANI összeférhetetlenséget kimondó határozatát erősítette meg.

A kormányzó pártok helyi vezetői korábban szorgalmazták, hogy a kabinet kezdeményezze a vonatkozó törvény módosítását, de Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter negatívan véleményezte a javaslatot, így azt nem kerülhet a parlament elé.

A kialakult helyzetet Victor Ponta kormányfő is rendkívül súlyosnak tartja. A miniszterelnök úgy tudja, az önkormányzati vezetők körülbelül fele összeférhetetlennek nyilvánítható, ami felveti a kérdést, hogy nem lenne-e jobb előrehozott helyhatósági választásokat kiírni. Egyelőre a kormány egyeztetéseket folytat az ANI és az Európai Bizottság képviselőivel a szóba jöhető jogi megoldásokról.