Elnökválasztás sürgősséggel
Vasárnap, az elszabadult erőszakra is válaszul Adli Manszúr ideiglenes elnök bejelentette, hogy előbb az elnökválasztást, nem pedig a parlamentit tartják meg az országban azután, hogy az egyiptomiak nemrég népszavazással hagyták jóvá az új alkotmányt. A bejelentés borítja a tervezett menetrendet, és elősegítheti Abd el-Fattáh esz-Sziszi tábornok, a 2013 júliusi államcsíny kulcsembere formális hatalomra jutását. (Sziszi korábban jelezte, ha „a nép és a hadsereg is úgy akarja”, kész indulni az elnökválasztáson.) Manszúr nem közölte a választások időpontját, de az alkotmány szerint a megméretést három hónapon belül meg lehet tartani. Valószínűleg február és április közepe között rendezik meg.
Noha szombatra különleges biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, Muhammad Ibrahim belügyminiszter biztatta az egyiptomiakat, ne féljenek kimenni az utcára az évfordulós megemlékezésekre. Kairóban a hadsereg által a hatalomba ültetett kormány hívei, illetve annak ellenzői között összecsapásokra került sor, és mind a fővárosban, mind pedig a második legnagyobb településen, a tengerparti Alexandriában számos tiltakozót vettek őrizetbe. A BBC helyszíni tudósítása szerint a kormánypárti megmozdulásokon nagy hangsúlyt kapnak az iszlamista-ellenes megnyilvánulások annak nyomán is, hogy a katonai hatalom nemrég a föld alá szorította a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalmat, és fellép annak képviselőivel szemben.
Eljárás folyik Mohamed Murszival, a 2012-ben, az egyiptomi történelemben eddig példátlan módon, demokratikusan hatalomra jutott, de tavaly megdöntött iszlamista elnökkel szemben is. Perével a megfigyelők szerint a hatalom példát kar statuálni. A testvériségnek több száz szimpatizánsát megölték már, és ezreket börtönöztek be közülük. – Az Egyesült Államok ismételten minden felet az erőszak elítélésére és megelőzésére szólít fel - közölte a Fehér Ház, hozzátéve, „minden egyiptomi számára világos kell, hogy legyen: az erőszak nem mozdította elő Egyiptom politikai átmenetét, és nem is fogja. A folytatódó zavargások és az erőszaknak a megmozdulásokhoz kapcsolódó spirálja kárt okoz az ország politikai és gazdasági stabilitásának”. Pénteken robbantásos merényletek sorát követték el, ezek számos halálos áldozattal jártak. A támadásokat a nemzetközi közösség elítélte.
Ellentmondásos hírek jelentek meg eközben vasárnap egy, a Sínai-félszigeten elkövetett rajtaütésről, amelyben négy egyiptomi katona vesztette életét. Egy szemtanú szerint a fegyveresek az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő, Anszár Beit al-Makdisz elnevezésű dzsihádista csoportra jellemző ruhát viseltek – jelentette az MTI. Előzőleg a hvg.hu portál magyar áldozatokról számolt be, majd levette honlapjáról a hírt, újat közölt, és elnézést kérve a hibáért. A Honvédelmi Minisztérium azt írta a honlapján is olvasható közleményben: jól vannak az Egyiptomban szolgáló magyar katonák és rendőrök, akik nem voltak érintettek a Sínai-félszigeten történt incidensben, amelyről a hazai és a nemzetközi sajtó beszámolt. – Mindemellett példátlan, és rendkívül felelőtlen az újságírói gyakorlat, amely erre vonatkozó hiteles információk hiányában magyar katonák halálhírét kelti - tette hozzá a tárca. A Magyar Honvédség 1995 óta vesz részt a közel-kelet egyik legfontosabb békemissziójában. A kontingens létszáma 42 fő. Magyarokat érintő incidensre legutóbb 2013 áprilisában került sor: ekkor az állomány egyik tagját szolgálatteljesítés közben rabolták el, és tartották rövid ideig túszul beduin fegyveresek, emlékeztetett a HM. Az esetet követően jelentősen szigorítottak a biztonsági szabályokon, amelyhez a magyar katonák is gyorsan alkalmazkodtak, tette hozzá. Öten meghaltak ezen kívül egy másik tragédiában a hétvégén a Sínaion, amikor lezuhant egy katonai helikopter.
A három évvel ezelőtti politikai gátszakadás óta Egyiptomban nincsen nyugalom. A konszolidációt nem sikerült megteremteni, a politikai erők rendkívül megosztottak. Az ellentéteket minden bizonnyal hosszú ideig nem tudják majd tompítani és áthidalni. Ehhez járul, hogy Észak-Afrika nyugati részéről Irakig az egész tágabban vett Közel-Kelet mozgásban van, ami visszahat Egyiptomra is – mondta lapunknak adott értékelésében Gazdik Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, hogy a hatalmon lévő politikai elit nagy jelentőséget és utólagos legitimációs erőt tulajdonított a január 14-15-i, az alkotmányról tartott népszavazásnak. Ezen ugyan az igenek 98 százalékos többsége született az iszlamista bojkottot követően, de 40 százaléknál is alacsonyabb részvétel mellett. - A január 25-ét megelőző baljós előjelek és a hétvégi erőszak mellett a helyzetet nagymértékben súlyosbítják az al-Kaidához köthető szervezetek támadásai. Ez a fenyegetés nemcsak a Sínai-félszigetre korlátozódik, hanem a Szueztől nyugatra eső területekre is, felvetve a kérdést, korlátozhatják-e majd a csatorna forgalmát is – mondta Gazdik.
