Az ország függetlenségét egykor kivívó, baloldali Kongresszus párt és partnerei a csütörtökön kezdődött választáson minden bizonnyal megválasztják az állam élére a múlt hónapban leköszönt pénzügyminisztert, Pranab Mukerdzsít (országszerte több napon át szavaznak a helyi parlamenti képviselők, a végeredményt július 22-én hozzák nyilvánosságra).

Az elnöki pozíció Indiában ceremoniális, a hatalom a miniszterelnök kezében van. Az elnök két dolgot tehet: egyszer visszaküldheti a parlamentnek a törvényeket megfontolásra, és ő kéri fel kormányalakításra a pártok vezetőit a választások után. Ez utóbbi miatt lehet fontos, hogy ki az elnök: az utóbbi évtizedekben csak koalíciós kormányok tudtak alakulni, egy párt sem szerzett egyedül többséget a kormányzáshoz. A politikai színtér pedig egyre több részre szakad, a tradicionális „nagy” pártok nem tudnak olyan jelöltet állítani, aki a hatalmas, 1,2 milliárdos országban mindenütt ismert és népszerű lenne. A regionális pártok mindeközben egyre erősebbek és népszerűbbek, így a 2014-es választások után az indiai sajtó szerint nagy szükség lesz egy nagy tapasztalatokkal rendelkező, jó tárgyalóképességű elnökre. Persze a Kongresszusnak is jól fog jönni, hogy saját embere ül az államfői székben. A 76 éves Mukerdzsi végigjárta a szamárlétrát a pártban, karrierje akkor kezdett felfelé ívelni, amikor Indira Gandhi egykori miniszterelnök felfedezte és pártfogásába vette. Majd számtalan kormányban töltött be miniszteri posztot.

Az ázsiai országban az elemzők egyébként nagy gazdasági reformokat várnak a következő néhány hónapban. A 2009-ben újraválasztott koalíció mind ez idáig halogatta a változtatásokat. Ám most az elszabadult infláció, a növekedés lassulása és a külföldi befektetések visszaesése arra fogja kényszeríteni a kabinetet, hogy lépjen. Manmohan Szingh miniszterelnöktől, aki átmenetileg átvette (Mukerdzsí távozásával) a pénzügyminiszteri feladatokat is, elsősorban azt várják, hogy csökkentse végre a benzinár-támogatásokat, ami hatalmas megterhelés a költségvetésnek. Ez a legkényesebb téma, ami országszerte tiltakozási hullámot válthat ki. A másik kérdés a külföldi szupermarketláncok beengedése: a lépés ellenzői szerint ez tönkretenné a mezőgazdaságból élő szegény tömegeket. Támogatói szerint viszont profi feldolgozó- és hűtőfolyamatok honosodnának meg végre Indiában, így nem menne tönkre olyan sok élelmiszer az országban.