Elmegyógyintézettel fenyegették Malina Hedviget
Törvényes jogával élve, ügyvédje javaslatára nem tett vallomást Malina Hedvig, a 2006 augusztusában megvert magyar diáklány az ellene hamis tanúzás miatt indított perben. A vizsgálat azt lett volna hivatott megállapítani, hogy Hedvig milyen elmeállapotban volt az őt ért támadás, majd az azt követő kihallgatások alatt, de az elmeorvosi szakértők nem tehettek egyebet, másfél órán át csak nézték hölgyet. Hedvig ügyvédje javaslatára hallgatott: „Az eddigi tapasztalatai alapján nincs semmi oka rá, hogy megbízzon a főügyészség által kiválasztott szakértőkben és az indítékaikban, ezért a játszmáikban sem kíván részt venni. Törvénytisztelő állampolgárként, természetesen, mindig megjelenik, ha beidézik, nyugodtan megfigyelhetik őt, de beszélni nem fog velük” – mondta Roman Kvasnica erről az Új Szónak.
A szlovák főügyészség április végén kért fel két pszichiátert Hedvig 2006-os lelkiállapotának vizsgálatára; egyikük kedden a hallgatás miatt intézeti vizsgálat elrendelésével fenyegette meg az azóta kétgyermekes fiatalasszonnyá lett hölgyet.
A Malina Hedvig-ügy 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, vallomása szerint azért, mert hallották, hogy magyarul beszél. Robert Fico akkori kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter nem sokkal később előállt a váddal, hogy verésről szó sem volt, az eset vagy nem történt meg, vagy nem úgy, ahogyan azt Hedvig elmondta, amiért is 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.
Miután az eredeti nyomozás ezzel is zárult – vagyis hogy az eset nem történt meg –, Hedvig 2007 novemberében panasszal fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A strasbourgi bíróság döntése alapján 2011 őszén Iveta Radičová kabinetje a peren kívüli megegyezést választotta, és jóvá is hagyta az erről szóló megállapodást, amelyre Hedvig is rábólintott. A megegyezés alapján 2012 februárjában a szlovák kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását az ügy miatt, elismerve, hogy „bizonyos körülmények” kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a hölgynek az általános emberi jogi chartában foglalt jogai. A bocsánatkéréstől függetlenül a hamis tanúzás miatt indult per folytatódik Hedvig ellen.
