Negyven évvel ezelőtt, 1969. július 20-án járt először ember a Holdon. Neil Armstrong és három társa történelmi tettére Washington azonban meglehetős szkepszissel készült – Richard Nixon elnöknek jó előre megírták az asztronauták halálhírét bejelentő beszédét.

Former U.S. President Richard M. Nixon welcomes the Apollo 11 astronauts aboard the U.S.S. Hornet in the Pacific Ocean in this July 1969 file photo. Already confined to the Mobile Quarantine Facility are, from left: Neil A. Armstrong, commander; Michael Collins, command module pilot; and Edwin E. Aldrin Jr., lunar module pilot. The 30th anniversary of the Apollo 11 mission is July 16 (launch) and July 20 (landing on the moon).

B tervvel is készült 1969-ben a Fehér Ház arra, hogy esetleg kudarcot vall az első holdjáró expedíció, és az égitestre az Apollo 11-ből elsőként kilépő Neil Armstrong, illetve az őt követő Edwin Aldrin és űrhajóban maradt társuk meghal.

– A sors úgy rendelte, hogy azok, akik békével távoztak a Holdra felfedni titkait, ott is lelnek végső nyugalomra – kezdődik a beszéd, amelyben Nixon megígérte volna, a tragédia nem tántorítja el az emberiséget a további kutatástól. A dokumentum végén diszkrét megjegyzés tudatja, hogy az elnök korábban részvétnyilvánításra már felhívta a „leendő özvegyeket”.

A Fehér Ház rendkívül körültekintően járt el az Apollo 11 expedícója kapcsán. Hogy semmit nem bízott a véletlenre jelzi a beszédhez csatolt bejelentés tervezete is, amely üresen hagyja az asztronauták nevét és – talán minden eshetőségre készen – Nixon családnevét is.