Péntek délelőttre felgyorsultak az események, a szigetország 649 választókörzetéből 616-ban végeredményt hirdettek a számlálóbiztosok. Ezen a ponton a Konzervatív Párt 290, a Munkáspárt 247, a Liberális Demokraták 51 képviselői helyet szereztek. Ez azt jelenti, hogy már egyik párt sem érheti el az abszolút többséghez szükséges 326 mandátumot. Így az előzetes várakozásoknak megfelelően Nagy-Britanniában 1974 óta először vagy kisebbségi, vagy formális, illetve informális koalíciós kormányzás jön létre. A BBC előrejelzése szerint David Cameron pártja 306, Gordon Brown kormányfőé és Nick Clegg liberális demokrata főnöké együttesen 317 hellyel rendelkezik majd az alsóházban. A Konzervatív Párt várhatóan számíthatna az északír koronahű pártok tíz, a Lab-Lib csoport pedig három északír szociáldemokrata képviselő külső támogatására. A választáson először szerzett mandátumot a Zöld Párt, és a társadalom fellélegzésére nem került be a londoni Barking kerület jelöltjeként a parlamentbe Nick Griffin, a szélsőjobb Brit Nemzeti Párt képviselője.

Az éjszaka és kora reggel folyamán mindhárom pártvezető nagyon óvatosan nyilatkozott, ami érthető volt annak fényében, hogy egyikük célkitűzései sem teljesültek. A Konzervatív Párt ugyan Margaret Thatcher után a legnagyobb előretörést érte el új képviselői helyek elhódítása terén, de valószínűleg nem alakíthat egyedül kormányt. A Munkáspárt a legutóbbi választáshoz képest helyei 7 százalékát látszik elveszteni, míg a Liberális Demokraták, az első élő nyilvános tévévitákat követő látványos közvélemény-kutatási előrejelzéseik ellenére nemhogy nem nyertek új pozíciókat, sőt, kevesebb képviselőt küldhetnek az alsóházba.

Gordon Brown egyelőre visszatért a skóciai Kirkcaldyból a Downing Street 10-be. Az alkotmány értelmében, ha egyik párt sem kerül ki egyértelmű győztesként a választásból, a kormánypártnak van joga elsőként megpróbálni működőképes többséget kialakítani a parlamentben. Úgy tűnik, ehhez a brit miniszterelnök ragaszkodik is. Kijelentette, az ő kötelessége biztosítani, hogy Nagy-Britanniának stabil kormánya legyen.

Konzervatív politikusok szerint azonban a Munkáspárt - ha helytálló az előrejelzés a mandátumok megoszlásáról - nem maradhat kormányon, miután a második helyre sikerült befutni. (Ezt gyakorlatilag elismerte a Munkáspárt egyik veteránja, David Blunkett volt belügyminiszter is, aki a BBC-nek kijelentette, hogy a párt elvesztette a választásokat.) David Cameron konzervatív pártelnök hangsúlyozta, hogy a Labour-kormány elveszítette mandátumát az ország irányításához. A tizenhárom éve ellenzékben politizáló politikusnak viszont azt is el kellett ismernie, hogy a jövőt illetően vannak még bizonytalanságok.

Ezzel összhangban Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője többször is hangoztatta, hogy annak a pártnak van legitim joga a kormányzásra, amelyik a legtöbb szavazathoz és legtöbb mandátumhoz jut. – A jelenlegi helyzetben senkinek nem szabad olyan elsietett döntést hoznia, amely nem állja ki az idő próbáját – mondta a politikus, miután kihirdették képviselői újraválasztását.

A voks egyébként több helyen, többek között éppen Clegg sheffieldi választókörzetében botrányba fulladt, mert az este 10 órás záráskor még rengetegen álltak sorban a kapu előtt, és nem élhettek demokratikus jogukkal. Az eddigi egyik legmeghökkentőbb eredmény, hogy elvesztette westminsteri mandátumát Peter Robinson, az északír autonóm kormány feje. Megbüntették a választók Jacqui Smith volt belügyminisztert is, aki különösen lejáratta magát a képviselői juttatásokkal való visszaélési botrányban.