A kormánypártok négy hónapi egyeztetés után két hete állapodtak meg a választójogi reformot illetően. A Demokrata-liberális Párt (PDL) ezt az egyezséget rúgta fel, az alakulathoz közelálló források szerint azért, mert túlságosan előnyös lett volna az RMDSZ-nek.

Elemzők szerint a döntésben szerepet játszhatott az is, hogy a PDL valódi vezetőjének tartott Traian Basescu elnök bírálta a koalícióban elfogadott megoldást. A koalíciós egyezség értelmében a törvényhozók száma 388-ra csökkent volna a jelenlegi 471-ről, miközben az államfő legtöbb 300 fős parlamentet akar. 2009-ben erről sikeres, bár jogászok szerint konzultatív jellegű népszavazást írt ki Basescu.

– Lényegében egyetlen pont érvényes továbbra is, amely a választások összevonására vonatkozik – árulta el kérdésünkre Kelemen Hunor megerősítve, hogy a létszámcsökkentés körüli ellenétek miatt nem sikerül közös nevezőre jutni. Marad tehát a jelenleg is érvényben lévő törvény, amelyet „orosz rulettnek” is neveznek kiszámíthatatlansága miatt. Biztosítja az arányos képviseletet, azonban előreláthatatlan, melyik egyéni jelölt kerül be a parlamentbe. A törvényhozásban olyan képviselő is ül, akire mindössze 34 voksot adtak le 2008-ban.

A civil szervezetek élesen bírálták a választások összevonását, mivel az a hivatalban lévő polgármesterek és önkormányzati képviselők mandátumának meghosszabbításával jár. A Pro Democratia Egyesület kilátásba helyezte: kérni fogja a bíróságon minden olyan önkormányzati rendelkezés érvénytelenítését, amelyet a képviselőtestületek 2012 júniusa után fogadnak el.