Elmarad a fülkeforradalom

– Ostobaságunk miatt elmaradt az összefogás, így az ellenzéknek semmi esélye az elnökkel szemben – jelentette ki a mai államfői választás múlt heti kampányfinisében Pariur Ajrikjan, a hét jelölt egyike.

A hetvenes években politikai szervezkedésért összesen hat évet ült, később szovjet állampolgárságától megfosztott politikus – aki ellen a hónap elején ismeretlenek fegyveres merényletet követtek el, vállon lőve a 64 éves férfit – nyilatkozatával egyértelművé tette: biztos győzelemre számíthat az országot 2008 óta irányító Szerzs Szargszjan.

A felmérések szerint az elnök 60-70 százalékot szerez ma, míg a legesélyesebb ellenzéki jelölt, Raffi Ovanniszjan legfeljebb a szavazatok ötödét gyűjti be a hárommilliós kaukázusi országban. (Ajrikjannak egy százalékot jósolnak.)

Elemzők szerint a választás lényegében már az év végén eldőlt, amikor legnagyobb ellenzéki párt, a Virágzó Örményország (BH) – amely a tavaly májusi parlamenti választások után szakított az abszolút többséget szerzett Örmény Köztársaság Párttal (HHK) – bejelentette: senkit sem indít a megmérettetésen, és senkit sem támogat. A lépés váratlan volt, mivel épp a BH elnökét, Gagik Carukjant vélték az egyesült ellenzék lehetséges jelöltjének, akire a felmérések szerint 45 százalék voksolt volna. A nagyvállalkozó – egykori súlyemelő – azonban ettől érdemi magyarázat nélkül elállt. (Viszont a napokban a kormánypárt felvetette a koalíció felújításának lehetőségét a BH-val, és sajtóhírek szerint Carukjanból Jereván polgármestere lehet.)

A tétnélkülivé lett megmérettetésnek így vált ellenzéki főszereplőjévé Raffi Ovanniszjan. Az Örökség párt vezetője az 1991-ben önállósult Örményország első külügyminisztere volt egy éven át. – Biztos vagyok a győzelemben, mert az országban forradalom készül. Nem katonai, hanem eszmei. Ez a választás az örményeké lesz, nem Oroszországé és nem Amerikáé – nyilatkozta kampányában az egyébként az Egyesült Államokban született és ott ügyvédi pályán elindult Ovanniszjan. Hogy hazáján kívül nőtt fel, nem szokatlan dolog a világszerte, Oroszországban, Magyarországon, Franciaországban, a Közel-Keleten és Amerikában egyaránt diaszpórákkal rendelkező örményeknél. Elvégre ez igaz az ország minden eddigi elnökére is: Levon Ter-Petroszjan a szíriai Aleppóban, Robert Kocsarjan és Szerzs Szargszjan pedig Hegyi Karabahban született. Épp ez utóbbi, a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, ám a gyakorlatban 22 éve az örmény hadsereg ellenőrzése alatt álló kváziállam határozza meg Jereván külpolitikájának alapvető irányát. A feloldatlan, a Szovjetunió felbomlása végén kölcsönösen etnikai tisztogatással súlyosbított örmény-azeri konfliktus miatt Örményországnak sem a keletről határos Azerbajdzsánnal, sem a nyugatról határos Törökországgal nincs diplomáciai kapcsolata, a határok átjárhatatlanok. Kaput a külvilágra Irán, és még inkább a katonai bázisaival jelenlévő Oroszország jelent, amely az örmény gazdaság főszereplője is. (Logisztikai nehézséget okoz azonban, hogy a szárazföldi összeköttetés Oroszországgal csak a Moszkvával feszült viszonyban lévő Grúzián át lehetséges.)

Hegyi Karabah függetlensége mellett minden politikus kötelezően kiáll – a kampány során nem marad el a vizit sem az el nem ismert államba –, így e tekintetben is tét nélküli az elnökválasztás. Az örmény diaszpóra képviselői nem csak hazautalásaikkal, de kapcsolataik révén is erősítik Hegyi Karabah létét: az amerikai Kongresszus 1998-tól máig 70 millió dollárt szavazott meg a térség támogatására – többek között aknátlanításra. Igaz, ennek végül csak felét utalta ki Washington – írta az örménypárti Arcah.ru orosz nyelvű hírportál. Idén 5 millió dollárt kap a terület, míg maga Örményország 45 millió dollárra számíthat.

A támogatás alapvető kérdés Örményország számára: a lakosság 27 százaléka él szegénységi küszöb alatt, az államadósság a GDP felével, 3,6 milliárd dollárral egyenlő, amiből idén 300 milliót kell törleszteni. Becslések szerint akár egymillió örmény állampolgár dolgozhat Oroszországban, az elvándorlás az anyaországból folyamatos.

– A jereváni utcaképet meghatározó építkezések forrását jelentős részben az Egyesült Államokból hazautalt pénzek biztosítják – nyilatkozta lapunknak Sz. Bíró Zoltán. A Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint azonban hajtóerőt jelent a gazdasági növekedés is: a 2009-ben mért 14 százalékos GDP-zuhanás után folyamatos a gyarapodás, idén hatszázalékos. – A választók ezt is díjazzák, ahogyan azt is, hogy a 2008-as, az ellenzék által erősen vitatott választási győzelem után Szargszjan nem a társadalom polarizálására, hanem az ellenzék megbékítésére törekedett – vélte Sz. Bíró. A történész szerint Ramil Safarov ügye nagy felháborodást okozott ugyan Örményországban, de nem hat a választásra. (A katonatiszt a 2004-ben a Keleti Partnerség program résztvevőjeként érkezett Budapestre, ahol egy baltával meggyilkolta örmény szobatársát. A magyar bíróság 2006-ban életfogytiglanra ítélte a 29 éves férfit, akit tavaly a büntetés letöltésére Magyarország kiadott hazájának, ahol azonban hősként fogadták és elnöki kegyelemben részesítették. Jereván válaszul felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatát Budapesttel.) – Elméletben lehetett volna az ügy nyomán támadni Szargszjant azzal, hogy nem tudta megakadályozni a kiadatást, ez azonban csak akkor lett volna hatásos, ha fajsúlyos kihívója akadt volna az elnöknek - mondta Sz. Bíró.

A kampányban – amely során Szargszjan 20 éven belül a karabahi kérdés megoldását és az örmény jóléti állam megteremtését ígérte – jól jött, hogy a minimálbér idén 36 ezer dramra emelkedett: ez alig 19 ezer forint. Kérdés, ez elég-e: a „jereváni rádió” klasszikus vicce szerint nem tudni, hogy meg lehet-e élni a hivatalos fizetésből Örményországban, mert még senki nem merte kipróbálni.

Az újabb mandátumért induló örmény államfő, Szerzs Szargszjan plakátja Jerevánban
Az újabb mandátumért induló örmény államfő, Szerzs Szargszjan plakátja Jerevánban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.