Letartóztatott tüntetőket erőszakoltak meg
A június 12-én tartott választás utáni tüntetéseken több száz embert vettek őrizetbe. Sokakat közülük a Teherán déli részén található Kahrizak börtönbe zárták, amelyben elsősorban az erkölcsi törvények ellen vétőket tartották fogva. Legalább három rab meghalt ebben a börtönben az utóbbi hetekben, az ott uralkodó körülményekről elterjedt hírek közfelháborodást váltottak ki.
Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője a fogva tartás szabályainak megsértése miatt júliusban elrendelte a börtön bezárását. Karubi saját honlapján azt állította vasárnap, hogy a Kahrizakban válogatás nélkül erőszakolták meg a fiatal nőket és a férfiakat, és emiatt írt egy befolyásos igazságügyi szervnek, követelve a körülmények kivizsgálását minden börtönben.
A rendőrség egy csütörtöki közleményében megerősítette, hogy súlyos jogsértések történtek a Kahrizakban, vasárnap pedig az országos rendőrfőkapitány bejelentette, hogy leváltották és bebörtönözték a Kahrizak vezetőjét és három olyan rendőrt, aki bántalmazta a foglyokat. A tüntetéseken őrizetbe vetteket az Evin börtönbe szállították át, ahol korábban is több politikai foglyot tartottak rács mögött. A hatóságok közlése szerint még mindig mintegy kétszáz tüntetőt tartanak őrizetben, köztük reformpárti politikusokat, újságírókat, jogászokat.
Annak, aki a letartóztatás elől menekülni akar, - elvben - van hová. Franciaország teheráni nagykövetsége befogadja a menedéket kérő iráni tüntetőket - jelentette ki Bernard Kouchner francia külügyminiszter a Le Parisien című napilap hétfői számában.
Kouchner elmondta az újságnak, hogy az utasítás, amely szerint a diplomáciai képviseletnek meg kell nyitnia kapuit a menedéket kereső tüntetők előtt, az európai demokratikus hagyomány része.
A francia külügyminiszter kijelentette, "teljesen alaptalanok" az Iránban több mint egy hónapja fogva tartott francia egyetemi oktató, Clotilde Reiss ellen felhozott vádak. A 24 éves nőt - aki a közép-iráni Iszfahán egyetemén tartott előadásokat - azon a címen vették őrizetbe július 1-jén, hogy részt vett a Mahmúd Ahmadinezsád újraválasztása elleni tiltakozó megmozdulásokon. Az IRNA iráni állami hírügynökség hétvégi jelentése szerint a fiatal nő bevallotta szombaton Teheránban az iráni forradalmi bíróság előtt, hogy részt vett az ellenzéki tüntetéseken, és jelentést írt a francia nagykövetségnek.
Koucher az interjúban kijelentette, a "vallomást" valószínűleg kikényszerítették, Clotilde Reiss semmivel nem vádolható.
Teherán később közleményben tudatta, nem veszi jó néven a francia külügyminiszteréhez hasonló európai megnyilvánulásokat. Elfogadhatatlan, hogy külföldi országok beavatkoznak Irán belügyeibe - jelentette ki a teheráni külügyi szóvivő az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint.
A szóvivő kifejtette, hogy az eljárások "a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően" zajlanak, a nyugati országok reakciója ezért szavai szerint "jogellenes és meglepő" volt. Teherán "szilárdan ellenáll minden beavatkozásnak" - szögezte le.
Augusztus 1-jén kezdődött meg a teheráni forradalmi bíróságon körülbelül száz ember pere, akiknek azt róják föl, hogy részt vettek a Mahmúd Ahmadinezsád elnök júniusi újraválasztása után kirobbant tiltakozó megmozdulásokon. Az eljárás alá vont személyek között három nyugati van: a francia és a brit nagykövetség egy-egy alkalmazottja, illetve Reiss. Az iráni külügyi szóvivő ez utóbbi esetét idézte fel, azt állítva, a vádlott több tüntetésen is részt vett. Franciára akarta tanítani a tüntetőket? - gúnyolódott. Szavai szerint a nő fényképeket és videofelvételeket készített a tüntetésekről, s ezeket elektronikus úton terjesztette; vagy ezer e-mailt küldött szét.
Az Európai Unió soros svéd elnöksége követelte a három nyugati mihamarabbi szabadon engedését. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter "kirakatpernek" nevezte az eljárásokat. Azt mondta, ez a gyengeség jele, bizonyíték arra, hogy az iráni vezetés fél a saját népétől.
