Ellenzéki szerepre készül az RMDSZ
A vita várhatóan éppen erről a pozícióváltásról szól majd, hiszen az RMDSZ ellenzékbe szorulása több ezer központi, megyei és helyi tisztségviselőt érint. Őket az új, a Demokrata-Liberális Pártból (D-LP) és a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) alkotott nagy többségű koalíció mindenhonnan megpróbál kiszorítani.
A júniusi helyhatósági választások nyomán létrejött helyi és megyei koalíciók is felbomolhatnak a nagykoalíció létrejötte miatt. Ez azt jelenti, hogy alpolgármesterek, megyei tanácselnök-helyettesi tisztségek kerülhetnek veszélybe csakúgy, mint egy sor megyei igazgatóság és felügyelőség igazgatói, aligazgatói posztjai. Arról nem is szólva, hogy a kormányzati pozícióból kikerült szövetségnek vissza kell vonnia Bukarestből azt a több száz főre rúgó apparátusát, amelynek tagjai államtitkári, helyettes államtitkári, minisztériumi és kormányügynökségi igazgatói vagy aligazgatói tisztségeket töltöttek be az elmúlt években.
Másik fontos kérdés, hogy az RMDSZ milyen magatartást vegyen fel ellenzékben. A szövetség ellenlábasai Erdély-szerte azt követelik, hogy az RMDSZ térjen vissza 1996 előtti sérelmi politizálásához, építsen a nemzetközi fórumoknál tett panaszokra, az "önálló" külpolitikára, tehát hogy politizáljon keményebben, erőből.
Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-szenátor, akinek a novemberi választásokon nem sikerült ismét bejutnia a törvényhozásba, azt ajánlja, hogy az RMDSZ törekedjen konstruktív ellenzéki szerep betöltésére, nem pedig sérelmi politizálásra, amelyről 1990-ben és 1996-ban bebizonyosodott, hogy sehová sem vezet.
Kolozsváron mind Eckstein-Kovács, mind pedig László Attila megyei RMDSZ-elnök és kolozsvári alpolgármester arra alapozna, hogy az RMDSZ-nek és a D-LP-nek nagyjából ugyanaz a véleménye a decentralizációt illetően. A demokrata-liberális törekvések ez irányú támogatásáért cserében pedig elképzelhető lenne, hogy a szövetség képviselőit néhány kulcsfontosságú megyei és helyi állami vagy önkormányzati intézmény élén meghagynák.
