Ellenzéki hatalomátvétel Kirgizisztánban
Otunbajeva csütörtökön Biskekből a brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta: a tervek szerint az átmeneti kormány fél évig fog működni. Ez idő alatt új alkotmányt szerkesztenek, s megteremtik a szabad és tisztességes elnökválasztáshoz szükséges feltételeket. A kijelölt kormányfő feloszlatta a parlamentet, nyugalomra és az elharapózó fosztogatások beszüntetésére kérte az embereket.
Beszámolt arról, hogy Kurmanbek Bakijev elnök, aki korábban elmenekült Biskekből, szülővárosában, Dzsalalábádban tartózkodik, hogy ott gyűjtsön támogatókat, és megvédje hatalmi pozícióit. Elmondta, hogy tárgyalni akarnak az államfővel lemondásáról. – Tevékenysége itt véget ért – mondta Otunbajeva, hozzátéve, az új elnökválasztást fél év múlva tartják. Kijelentette, hogy azok az emberek, akik előző nap életüket vesztették, a Bakijev-rendszer áldozatai. Otunbajeva azt állította, hogy csaknem az egész ország átmeneti kormánya ellenőrzése alatt áll, egyelőre kivétel Os és Dzsalalábád városa. Ismail Iszakov védelmi miniszter hozzátette, hogy a teljes hadsereg és a határőrség az átmeneti kormány ellenőrzése alatt áll.
Bakijev csütörtökön leszögezte, hogy nem mond le tisztségéről, bár maga is úgy látja, hogy minden hatalmi eszközétől megfosztották. Az Eho Moszkvi rádiónak csütörtökön adott nyilatkozatában a politikus kijelentette: "semmiképp sem ismerem be a vereséget". Hozzátette ugyanakkor, hogy "bár én vagyok a megválasztott elnök, nincs semmilyen valódi hatalmam". Bakijev azt mondta, hogy Dél-Kirgizisztánban tartózkodik. Szerinte külföldi erők állnak a zavargások mögött, amelyek arra kényszerítették, hogy elhagyja Biskeket, a fővárost. Úgy vélte, hogy "ilyen összehangolt akciót gyakorlatilag lehetetlen végrehajtani külső erők nélkül", de nem nevezett meg egyetlen országot sem ellenzéke támogatójaként.
75 halott, több mint ezer sebesült
Marat Mambetova kirgiz egészségügyi miniszter szerint csütörtök reggelig 75 halálos áldozata és közel ezer sebesültje van az előző nap kirobbant összecsapásoknak. A sebesültek közül négyszázat kórházban ápolnak. Omurbek Tekebajev, az ellenzék egyik vezére a tüntetők által elfoglalt állami televízióban azt állította, hogy csaknem százan haltak meg a különböző összecsapásokban az országban. A fővárosban az ellenzék elfoglalta a kormány székhelyét, amelyet már nem őriztek rendőrök.
Hírügynökségi beszámolók szerint látszólagos rend kezdett kialakulni Biskekben, csütörtök kora reggel még lehetett lövöldözést hallani, illetve fosztogatások voltak városszerte. Szinte egyetlenegy kormányépület sem maradt épen. Több intézményt felgyújtottak, illetve bezúzták bejáratát, ablakait. Az állami televízió épületét is megtámadták és kifosztották. Egy háromemeletes kínai áruházat felgyújtottak.
Tűzparancs a fosztogatók ellen
Tűzparancsot adott ki a kirgiz főváros üzleteit fosztogatók ellen az átmeneti kormány belügyminisztere csütörtökön. Bolot Sernyijazov, az Ata-Meken (Szülőföld) Párt elnökhelyettese, ideiglenes belügyminiszter az állami televízióban bejelentette, hogy engedélyezte a biztonsági erőknek a fegyverhasználatot a rablók és fosztogatók ellen.
Eközben több száz ember megpróbálta elfoglalni a biskeki rendőr-főkapitányságot, de az épületet őrző rendőrök hang- és fénygránátokkal, valamint könnygázzal visszaszorították a támadókat. Átmeneti nyugalom után a tömeg újból támadásba lendült, s jelenleg is folynak az összetűzések.
Rövid időre leállt a légiforgalom
A Biskek melletti Manasz légi bázison amerikai tisztek elmondták, hogy kirgiz tisztviselők szerdán 12 óra időtartamra leállították a légi forgalmat, de ez nem volt jelentős kihatással az ottani műveletekre, mert az esti órákra kevesebb repülést ütemeztek be. Az amerikai hadsereg ezt a támaszpontot használja tranzitállomásként az afganisztáni tálibokkal harcoló csapatainak ellátásához. A kirgiz ellenzék egyik korábbi követelése az volt, hogy zárják be a bázist. A NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) csütörtöki bejelentése szerint továbbra is szünetel a légi forgalom a kirgizisztáni Manasz légi támaszpontról Afganisztánba. Az Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetsége azt közölte: a Biskek melletti légi támaszpont továbbra is normálisan működik.
Otunbajeva csütörtöki sajtóértekezletén azt mondta, hogy a légi támaszpont nyitva marad. Semmi sem változik az Egyesült Államok és Kirgizisztán között született megállapodás kérdésében, amely rendelkezik az amerikai jelenlétről és a manaszi műveletekről. Havonta mintegy 35 ezer Afganisztánba tartó és onnan visszatérő amerikai katona utazik át a manaszi katonai bázison. Otunbajeva valaha Bakijev szövetségese volt. Szerdán előbb koordinátori szerepet vállalt az elűzött kormány és a felkelők között, majd bejelentette, hogy az újonnan megalakuló átmeneti kormány élére áll.
Washington még kivár, Moszkva elismer
Washington még nem döntött az ellenzék által kikiáltott új kirgiz átmeneti kormány elismeréséről - közölte csütörtökön egy illetékes. Még elemezzük a történteket, nehéz eldönteni, hogy ki van hatalmon - mondta egy a neve elhallgatását kérő, magas beosztású kormányzati tisztségviselő.
Az ország új vezetését Vlagyimir Putyin is elismerte az Otunbajevával folytatott telefonbeszélgetésben – jelentette be az orosz miniszterelnök szóvivője. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, Otunbajeva elmondta, hogy teljesen ellenőrzi az országban kialakult helyzetet. Hozzátette, hogy országa nehéz gazdasági helyzetben van, és további segítséget kért. Az átmeneti kormány helyettes vezetője, Almaz Atambajev rövidesen Moszkvába utazik.
Nyikolaj Makarov orosz vezérkari főnök Prágában bejelentette, hogy két század - 150 fő - légi deszantost vezényeltek a kirgizisztáni Kantban lévő orosz támaszpontra az orosz katonák családtagjai biztonságának szavatolására. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön Bécsben bejelentette, hogy Ján Kubis volt szlovák külügyminisztert küldi különmegbízottjaként Kirgizisztánba. Ban Ki Mun csütörtökön telefonon beszélt Kanat Szaudabajev kazah külügyminiszterrel, akinek országa tölti be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét. Zsanibek Karibzsanov kazah parlamenti alelnök személyében az EBESZ szintén megbízottat küld a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságba.
Az Európai Unió kész humanitárius segély nyújtani Kirgizisztánnak, ha szükség van rá - közölték csütörtökön Brüsszelben. A segély célja az lenne, hogy előmozdítsa a nyugalom helyreállását a véres tüntetések után. Az unió bejelentését pár órával megelőzte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök hasonló felajánlása. Az EU vezetése ilyen esetekben saját hatáskörben 3 millió euróig terjedő segélyt utalhat ki sürgős jelleggel. Az unió külügyi főképviselője, Catherine Ashton csütörtökön üdvözölte a stabilizáció első jeleit, s azt, hogy véget értek az összecsapások.
A Kirgizisztánnal szomszédos Kína mély együttérzését fejezte ki Kirgizisztánnak a zavargások után. – Őszintén reméljük, hogy mielőbb helyreáll a rend, és törvényes úton oldják meg a vitás kérdéseket – hangsúlyozta közleményében Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő. Üzbegisztán csütörtökön lezárta kirgizisztáni határát – közölte Dzsuhar Iszakonov, a kirgiz határőrség szóvivője.
