Elkezdtek nagyon sietni a kivégzésekkel
Ahogy most Wellons és Winfield, Clayton Lockett is méreginjekciót kapott. Bár az első injekcióval kapott altatótól, a midazolamtól Lockettnek azonnal kómába kellett volna esnie, a szemtanúk szerint hét perccel később még magánál volt. Ekkor – mesélte Courtney Francisco, az oklahomai KFOR hírtelevízió riportere – a férfi ugyan megkapta a második injekciót, a vekurónium-bromid nevű izomlazítót, amelytől a légzésének le kellett állnia, és a szívét leállító kálium-kloridot is, 16 perccel a kivégzés kezdete után nemhogy nem volt halott, de megmozdította a fejét, megpróbált felkelni a kivégzőasztalról és hallhatóan kimondta az „ember" szót. Lockett végül 43 perccel a midazolam után, szívrohamban halt meg, azután, hogy az enyhén szólva kellemetlen közjáték miatt a kivégzőszoba függönyét behúzták a közönség előtt. Az Egyesült Államokban Lockett halála óta is tart a vita a kivégzésekhez használt méregkombinációkról, Georgia, Missouri és Florida pedig annak ellenére döntött a halálos ítélet végrehajtása mellett, hogy még tart. Wellonst és Winfieldet pentobarbitállal küldték a másvilágra. Helyi idő szerint ma délután hatkor – magyar idő szerint éjfélkor – Henryt is azzal fogják.
Vita egyébként nem csak a méregkombinációkról folyik, hanem arról is, egy-egy szövetségi állam hatóságainak nyilvánosságra kell-e hozniuk azoknak a cégeknek a nevét, amelyek az injekcióhoz használt szereket gyártják és azokét, amelyek forgalmazzák. A halálsoron lévők jogi képviselői jellemzően arra hivatkozva adják be a halasztási kérelmeket, hogy az ezt övező hatósági titkolózás sérti a védenceik emberi jogait. Ezt Wellons ügyvédei is megjátszották, de nem sikerült elérniük, hogy a hatóságok a halálos ítélet végrehajtásának a felfüggesztése mellett döntsenek.