Az április 24-én tartott első fordulóban hat jelölt indult, de egyikőjük sem szerezte meg az abszolút többséget, a választásra jogosultak a két legtöbb szavazatot elért jelöltre voksolhatnak most vasárnap. A nagy érdeklődést jól jelzi, hogy a választási részvétel 68,5 százalékos volt. Az előző, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező szavazást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak közül mintegy 900 ezren levélben voksolnak. Az osztrákok egyre szívesebben adják le levélben szavazataikat, ezt a 2010-es államfőválasztás óta tehetik meg. Akkor még a választásra jogosultak 8,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, az áprilisi fordulóban már 12,5 százalék, vagyis több mint ötszázezren választották ezt a voksolási formát.

Az államfőválasztásnak már biztosan történelmi eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki a szövetségi elnök. E két párt jelöltjei – a néppárti Andreas Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer – együttesen mintegy 23 százalékos támogatottságot szereztek az április 24-én tartott első fordulóban, míg az első helyen befutó Hoferre 35 százalék szavazott.

A Gallup intézet által szombaton bemutatott közvélemény-kutatási eredmények szerint Norbert Hofer 49-57, míg Van der Bellen 43-51 százalékos támogatottsággal bír. A hatszáz ember megkérdezésével végzett kutatás szerint a határozott politikai véleménnyel bíró választók körében azonban Van der Bellen a népszerűbb, 46-56 százalék szavazna rá, míg Hoferre 44-54 százalék.

Több médium és közvélemény-kutató intézet azonban úgy döntött, hogy nem közöl kutatási adatokat a második forduló előtt. A szakértők a közvélemény-kutatók óvatosságát azzal indokolták, hogy az első forduló eredményeit, Norbert Hofer jelentős előnyét egyik intézet sem tudta előre jelezni.

Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között, és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.

A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer mostani hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és csak egyszer újítható meg.