A testület létrehozását azzal indokolta a kabinet, hogy szükség esetén e testület szakmai vitát folytasson nemzetbiztonsági és belbiztonsági ügyekben, így tanácsokkal láthassa el az elnököt a horvát alkotmányban előírt hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása során.

Gotovinát a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiség elleni bűncselekmények miatt első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték Hágában. A most 60 éves extábornok - a francia idegenlégió egykori katonája - volt az 1995 augusztusában végrehajtott, Vihar fedőnevű horvát hadművelet parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében. Az ügyészség adatai szerint a krajinai művelet során 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, közel 90 ezer szerbet erőszakkal elűztek otthonából. Ante Gotovinát több évi rejtőzködés után, 2005 decemberében a Kanári-szigeteken, Tenerifén egy luxusszállodában tartóztatták le.

A hágai ENSZ-törvényszék fellebbviteli tanácsa azonban nem látta bizonyítottnak sem azt, hogy kifejezetten a polgári lakosok lettek volna a szerb települések ellen intézett tüzérségi támadás célpontjai, sem azt, hogy Gotovina olyan intézkedéseket mulasztott volna el, amelyekkel meg tudta volna akadályozni a menekülő szerbek sérelmére elkövetett bűnös cselekményeket.

A volt tábornokkal együtt fellebbezett az első fokon 18 évre ítélt vádlottársa, a Vihar hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac is, akit szintén felmentettek.

Horvátországban egyébként nagyon sokan nemzeti hősnek tekintik Gotovinát, felmentését 2012-ben országszerte kitörő lelkesedéssel fogadták. A két tábornok kinevezése ugyanakkor várhatóan éles reakciókat vált ki majd Szerbia részéről.