Elismerés a veszélyes küldetésért

Ismét meglepte a világot a Nobel-bizottság: a Thorbjorn Jagland volt norvég szociáldemokrata kormányfő vezette testület egy lényegében ismeretlen testületnek, a hidegháborút követő években született Vegyifegyver Tilalmi Szervezetnek (angol rövidítéssel OPCW) ítélte oda a 2013-as Nobel-békedíjat.

A nemzetközi sajtó szerint az elismeréssel megint a jövőbe vetett reményt, mintsem az eddigi eredményeket honorálták. Igaz, mint Zimonyi Attila, a hágai székhelyű OPCW politikai és stratégiai ügyekben illetékes igazgatója lapunknak elmondta: a szervezet megalakulása, 1997 óta a terepen dolgozó munkatársaik semmisítették meg a bejelentett vegyifegyver-készletek nyolcvan százalékát.

Augusztus 29-én készült amatőr felvétel az ENSZ egyik fegyverzetellenőréről mintavétel közben a Damaszkusztól keletre fekvő Zamalkában
Zamalka, 2013. október 11. 2013. augusztus 29-én készült amatőr felvétel az ENSZ egyik fegyverzetellenőréről mintavétel közben a Damaszkusztól keletre fekvő Zamalkában. 2013. október 11-én a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, az OPCW elnyerte a Nobel-békedíjat. (MTI/EPA)

A szíriai polgárháború, illetve az ott bevetett vegyi fegyverek miatt előtérbe került OPCW sikere abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy ebben az évben rekordszámú jelölés érkezett: közel 260 személyiséget és szervezetet terjesztettek fel. A legesélyesebbek közé tartozott a csütörtökön az Európai Parlament Szaharov-díjával elismert, a lányok oktatáshoz való jogáért küzdő 16 éves pakisztáni Malala Juszufzai. (Furcsa egybeesés, hogy a 16 éves Malala alig három hónappal fiatalabb, mint az 1997 áprilisában létrejött OPCW.) Mellette a német egység kancellárja, Helmut Kohl, a kínai máskéntgondolkodó, Hu Jia, továbbá orosz és belarusz emberjogi aktivisták is esélyes jelöltek voltak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Köztük volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki felterjesztői szerint megakadályozta, hogy az Egyesült Államok katonai csapást mérjen az ellenzékével szemben vegyi fegyvert használó damaszkuszi rezsimre. 

Jagland a nyertest kihirdető nyilatkozatában azt mondta, a Nobel-bizottságnak nem esett nehezére közös nevezőre jutnia. Az OPCW valóban az emberiség egyik legszörnyűbb tömegpusztító fegyverének felszámolásán dolgozik. A szíriai misszió sikere egyben annak tesztje is, hogy a szervezet tényleg rászolgált az elismerésére – emlékeztetett az AP.

Ahmet Üzümcü, az OPCW vezérigazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a Nobel-békedíjat. Szavai szerint az oslói döntés a Szíriában dolgozó szakértőik munkájának elismerését is jelenti. A szervezetnek 189 tagállama van, ezek minden évben jelentést készítenek arról, hol tartanak vegyifegyver-készleteik megsemmisítésében. Izrael és Mianmar (Burma) is aláírta a vegyi fegyvereket tiltó, 1997 áprilisában hatályba lépett konvenciót, igaz, e két állam még nem ratifikálta a dokumentumot. Kívül maradt Észak-Korea, Egyiptom és Dél-Szudán – írta a Die Welt Online. Szíria a tervek szerint jövő héten csatlakozik a szerződéshez.

A szíriai állampárt, a Baath illetékesei azt hangoztatták, hogy az OPCW kitüntetése tulajdonképpen a vegyi fegyverek megsemmisítésében együttműködésre törekvő damaszkuszi kormány szavahihetőségét erősíti meg. Az OPCW-nek az egész Közel-Keleten, elsősorban Izraelben kellene felszámolnia a vegyi fegyvereket – idézte az AFP.       

Zimonyi a Népszabadságnak arról beszélt, hogy a Nobel-békedíj amellett, hogy óriási megtiszteltetés, komoly felelősséget is ró az OPCW-re. Igaz, az elismeréssel hatalmas támogatást is kapnak a munkájukhoz. – A Nobel-békedíj megismertet minket az egész világgal, a brand híre pedig segít abban, hogy a tudományos és ipari körökben még nagyobb erkölcsi súllyal képviseljük azt, milyen etikai szabályok mentén kell bánni a kettős felhasználású, polgári és katonai célokra egyaránt alkalmazható vegyi eszközökkel – nyilatkozta lapunknak a magyar diplomata, aki korábban Bécsben, Genfben és New Yorkban hazánk ottani ENSZ képviseletein dolgozott, s elsősorban leszerelési ügyekkel foglalkozott.

Az oslói hír – miszerint az idén az OPCW kapta a Nobel-békedíjat – éppen a Végrehajtó Tanács ülése közben érkezett, ahol a diplomaták nagy tapssal fogadták a hírt. A sikert meglepetésnek tartják annak ellenére, hogy a hír kiszivárgása miatt már 11 óra előtt az OPCW hágai székháza előtti (Zimonyi irodájából is jól látható) járdaszakaszon egyre több fotós, operatőr és riporter jelent meg.

Zimonyi szerint a díj odaítélésénél nagy súllyal eset latba, hogy a világban ismert vegyifegyver-készletek nyolcvan százalékának felszámolása a szervezet munkatársainak ellenőrzése mellett zajlott. A Nobel-békedíj elsősorban e nem látványos, de a világ biztonságosabbá tétele szempontjából fontos munkának az elismerése.

Azt, hogy a tömegpusztító fegyverek milyen jelentőséggel bírnak a nemzetközi politikában, jól mutatja, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználását felügyelő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2006-ban kapott Nobel-békedíjat. Tavaly az Európai Uniót tüntették ki. A nemzetközi szervezetek közül a legtöbb Nobel-békedíjjal, szám szerint hárommal a Nemzetközi Vöröskereszt büszkélkedhet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.