Kilencvenhat éves korában, hamburgi otthonában elhunyt Helmut Schmidt volt német kancellár – jelentette be kedden a család.

Schmidt 1918. december 23-án született. A második világháború alatt a Wehrmachtban a főhadnagyi rangig és ütegparancsnoki beosztásig jutott, megjárta a keleti és a nyugati frontot is, majd brit fogságba esett. 1946-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba (SPD), amelyben gyorsan a diákszövetség elnöki posztjára emelkedett. 1972–1974 között pénzügyminiszter, a Németország gazdasági világhatalommá válásában kulcsszerepet játszó politika, a Wirtschaftwunder egyik vezéralakja volt, 1974-től 1982-ig pedig az akkori Német Szövetségi Köztársaság kancellári tisztségét töltötte be.

Scmidt a zászlóvivője volt a közös európai pénz gondolatának, a külpolitikai irányultságát pedig alapvetően az Egyesült Államok, a transzatlanti viszony iránti elkötelezettség és a távlatokban gondolkodó biztonságpolitika határozta meg. A szovjet SS-20-as közepes hatótávolságú atomrakéták telepítését egész Nyugat-Európára leselkedő veszélynek értékelte, az SPD-ben azonban csak lemondásával fenyegetőzve tudta keresztülvinni a Varsói Szerződéstől azonnali leszerelést követelő, vagy válaszként az amerikai Pershing-rakéták telepítését elindító NATO kettős határozat elfogadását. Kancellári pályafutása egy bizalmatlansági indítvánnyal ért véget, amely 1982-ben a bukását hozta. 1987-ig parlamenti képviselő maradt. A Die Zeit kiadójaként és publicistájaként végig jelen volt a német közéletben.

Fotó: STRINGER / Reuters

Schmidtet kemény, munkamániás, megalkuvást nem ismerő emberként ismerték, akinek a politikai nézeteiről sokat elárul az egyik kiszólása, miszerint akinek víziói vannak, menjen orvoshoz. Az 1977-es véres német ősz idején a Vörös Hadsereg Frakcióval (RAF) folytatott háború alatt utasította munkatársait, akkor se engedjenek, ha esetleg őt is elrabolják a szélsőbalos terroristák. Élete végéig megkérdőjelezhetetlen tekintélye és véleményformálója volt Németország életének.

Schmidtet szeptember elején érelzáródás miatt vitték kórházba, a jobb lábából vérrögöt távolítottak el. Lábának vérellátása nem állt helyre, utókezelésre szorult, az utóbbi napokban pedig ismeretlen eredetű fertőzést mutattak ki nála. Bár hazaengedték, vérátömlesztést kapott, és beültettek szervezetébe egy úgynevezett portot, amelyen keresztül ellátták folyadékkal és gyógyszerekkel, főleg a megműtött lábában jelentkező fájdalom csillapítását szolgáló szerekkel.

Egy barátja a Bildnek azt mondta, hogy a volt kancellár „nem akarja már ezt az egészet, mintha elhagyta volna az életkedve”. Egy ideje a cigarettázással is felhagyott, annak ellenére, hogy nyolcvan éven át láncdohányos volt.

„Nem szeretnék egy Schmidt nélküli világban élni” – mondta róla egyszer Henry Kissinger.