Elhagyja a politikát a dalai láma
A tibeti vezető ezt emigráns kormányának székhelyén, az észak-indiai Dharamszalában csütörtökön mondott beszédében közölte. Emlékeztetett arra: a hatvanas évektől kezdve rendszeresen szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott vezetője legyen, akinek "átadhatja a hatalmat". Úgy véli, most egyértelműen eljött az ideje annak, hogy ezt megvalósítsák. Peking a nemzetközi közösség megtévesztésére irányuló ravasz cselnek nevezte a bejelentést.
Tendzin Gyaco közölte, hogy ennek érdekében javasolja majd a tibeti emigránsok alkotmányának módosítását a tibeti "parlament" márciusi ülésén. A dalai láma politikai szerepe nagyrészt ceremoniális - az emigráns kormányt hivatalosan egy választott miniszterelnök vezeti -, de státusa a kabinet minden más tagjának szerepét elhomályosítja.
Kína szerint nem szabad komolyan venni a bejelentést. Csiang Jü (Jiang Yu) kínai külügyi szóvivő csütörtökön hangoztatta, hogy az elmúlt években a dalai láma már többször beszélt visszavonulásáról. A szóvivő szerint most is csupán arról van szó, hogy a vallási vezető meg akarja téveszteni a nemzetközi közösséget.
Jóllehet a dalai lámák hagyományosan Tibet politikai és vallási vezetői voltak egyben, Tendzin Gyaco régóta úgy tekinti, hogy ő már félig visszavonult a politikai vezetői szereptől. Mostani bejelentése után is a tibeti buddhisták szellemi vezetője marad. A XIV. dalai láma 1959 óta él Indiában, ahol több mint százezer tibeti menekült lakik 19 különböző telepen.
Magyarországon legutóbb 2010. szeptemberében járt a tibeti vallási vezető, aki a tíz évvel korábbi példától eltérően azonban nem találkozhatott Orbán Viktorral, vélhetően a magyar-kínai kapcsolatok rohamos fejlődése miatt.
