„Minden reményem elvesztettem” – idéz az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) friss jelentése egy háromgyerekes szíriai anyát, aki egy észak-jordániai konténerházban él, amióta Damaszkuszból elmenekült a polgárháború, az Iszlám Állam elől. Nem ő az egyetlen, aki kilátástalannak látja a helyzetét a Szíriával határos országokban, amelyek egyre nehezebben tudnak megbirkózni a menekülthullámmal: a UNHCR adatai szerint több mint 4 millió regisztrált menekült él a közel-keleti régióban.

Menekülttábor Jordániában. A többség szeretne hazatérni Szíriába Mandel Ngan / Reuters

– Libanon lakosságának negyedét a menekültek teszik ki, ez olyan, mintha Magyarországnak a lakosain kívül még 2,5 millió emberről kellene gondoskodnia – mondta a Népszabadságnak Ariane Rummery, a UNHCR szóvivője. A 4,5 millió lakosú országba a becslések szerint közel 1,2 millió menekült érkezett a keleti szomszédból. Rummery felhívta a figyelmet arra, hogy míg a menekültek száma nő, a támogatások és segélyek csökkennek.

Az ENSZ szíriai menekültalapjába eddig a 2015-re tervezett 4,5 milliárd dollárnak csak 37 százaléka gyűlt össze. A Világélelmezési Alap (WFP) júliusban a felére csökkentette a Jordániában és Libanonban élő menekültek támogatását: fejenként napi 50 centből – mintegy 135 forintból – kell biztosítani az ellátásukat. A UNHCR adatai szerint Libanonban és Jordániában a szír menekültek ötöde él táborokban, megtakarításaik elfogytak, vannak, akik kivették gyerekeiket az iskolából, és dolgozni küldték őket.

A rossz anyagi helyzet miatt egyesek visszatérnének hazájukba, mert még azt is jobbnak gondolják a libanoni és jordániai nyomornál és éhezésnél – nyilatkozta a The Guardiannek a WFP egyik szóvivője. Rummery ennek kapcsán elmondta: augusztusban, miután a WFP megnyirbálta a támogatásokat, a hazatérők száma megnőtt, de számuk még mindig elenyésző.

– A határok lezárása nem megoldás – hangsúlyozta Rummery. Üdvözölte viszont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ötletét, amely szerint az EU-nak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és új táborokat kellene létrehoznia. Rummery szerint az anyagi támogatásokra nagy szükség lenne, de ez nem váltja ki a menekültek befogadását.

– A világ minden országának ki kell vennie a részét a menekültproblémából, ugyanakkor az embereknek meg kell érteniük: a szíriai menekültek nem akarnak mind Európába jönni – jegyezte meg a szóvivő, aki szerint körülbelül 10 százalékuk dönt úgy, hogy megteszi a hosszú és veszélyes utat, legtöbbjük viszont a hazája közelében maradna, szeretne újra visszatérni Szíriába.

Rummery hangsúlyozta: nem lehet elvárni a közel-keleti országoktól, hogy egyedül birkózzanak meg a menekültproblémával. – Jordánia és Libanon hatalmas mértékben hozzájárult a menekültek megsegítéséhez, a legtöbb menekültet befogadó országok egyben a legnagyobb adományozók is – mondta.