Nagy-Britanniában a hatóságok elfogták azt a 19 éves férfit, Ryan Clearyt, akit a Lulz Security nevű haclercsoport vezetőjének tartanak. A kötetlenül szerveződő internetes Lulz Security csoport a Sony elektronikai nagyvállalat, Fox tévétársaság és a Sony honlapja mellett az amerikai szenátus és a CIA honlapját is feltörte. A 19 éves férfi nyomára egy túlterheléses hackertámadás vezetett. Letartóztatásában az FBI is részt vett, kihallgatása jelenleg Londonban folyik. A hatóságok „jelentős mennyiségű” adathordozót is lefoglaltak, ezek tartalmát is vizsgálják. (A Sonytól a Lulz százmilliónyi felhasználó adatait halászta el.)

A Lulz állítólag feltörte egyebek mellett az idei nagy-britanniai népszámlálás adatbázisát, és kilátásba helyezte az összeírásba bevontak - vagyis gyakorlatilag az összes állandó nagy-britanniai lakos - adatainak internetes közzétételét. A brit statisztikai hivatal kedden bejelentette, hogy vizsgálja a népszámlálási adatbázis feltöréséről szóló állítást. A hivatal egyelőre csak annyit közölt, hogy tudomása van az internetes betörésről tett nyilatkozatokról, és jelenleg biztonsági tanácsadóival dolgozik annak kiderítésén, hogy ez megfelel-e a valóságnak.

A Lulz Security kedd délután, a Twitter közösségi üzenő portálon ugyanakkor már cáfolta, hogy feltörte volna a népszámlálás adatbázisát, sőt azt is, hogy a hackertámadásról szóló bejelentés tőle származna. A csoport gúnyos hangú üzenetében ugyancsak cáfolta, hogy a kedden őrizetbe vett fiatalember a Lulz Security vezetője lenne.

Nagy-Britanniában idén tavasszal tartották a tízévente esedékes népszámlálást, amelyen mindenkinek törvényi kötelessége részt venni, ha életvitelszerűen az országban él, akkor is, ha nem brit állampolgár, de Nagy-Britanniában dolgozik és állandó bejelentett lakcíme van. A népszámlálási kérdőíven - amelyet online formátumban is ki lehetett tölteni - névvel és nemzetiség megjelölésével fel kellett tüntetni még azokat is, akik a benyújtási határidő napján csak vendégként tartózkodtak a kitöltésre kötelezett személy háztartásában.

Ha az őrizetbe vett Clearyt megvádolják az amerikai célpontok elleni hackertámadások elkövetésével, és ez bizonyítást is nyer, a fiatalembert elvileg kiadhatják az Egyesült Államoknak, ha ezt az amerikai hatóságok kérik, mivel ilyen esetekre kétoldalú kiadatási egyezmény van érvényben London és Washington között.

Évek óta feszült figyelemmel kísért jogi csatározás folyik egy másik hasonló ügyben. A 45 éves, glasgow-i születésű Gary McKinnon tíz éve feltörte az amerikai védelmi minisztérium és az űrkutatási hivatal, a NASA adatbázisait. Ezt McKinnon sem tagadja, de azzal védekezik, hogy csak az UFO-megfigyelésekre vonatkozó amerikai adatokra volt kíváncsi. Az Egyesült Államok azonban hivatalosan kérte McKinnon kiadatását, és jogi szakértők szerint a skót férfira akár 60 év börtönt is kiróhatnak Amerikában. Nagy-Britanniában széles körű jogi-politikai kampány bontakozott ki az autizmus enyhe formájában szenvedő McKinnon kiadatásának megakadályozására.

A Lulz Security egy idén hírhedtté vált hackercsoport. Tagjai abból az Anonymousból váltak ki, amely már 2003-2004 óta indítja támadásait. Míg az Anonymous akciói többnyire szimbolikusak – a szólásszabadság nevében a csoport támogatja például a WikiLeakset is, és az „arab tavasz” melletti kiállásként januárban feltörte a tunéziai kormány honlapját is  – a Lulz Security átlépett hackerek úgy tűnik, megunták a hangzatos ideológiát, és más céljuk a vandalizmuson és a társaik előtti felvágáson kívül nem nagyon van. Egyik jellemző húzásuk volt, hogy a CIA honlapjának feltörése után nyilvános telefonos szavazást tartottak arról, mi legyen a következő célpontjuk.

A látványos vetélkedésnek – az Anonymoust zavarja, hogy a LulzSecurity miatt a kelleténél jobban rászállhatnak – azonban nagy ára van; ez nem csak abban látszik, hogy egy törökországi razziában az Anonymous 32 tagját tartóztatták le, de a nagyhatalmak körében felmerült az internet korlátozásának a lehetősége is. Megelégelve az amerikai szerverek elleni akciókat a Fehér Ház májusban háborús bűncselekménynek nyilvánította a hackerkedést, Nicolas Sarkozy francia elnök jóvoltából pedig a G8-csúcs előkelő napirendi pontjává lépett elő az internet szabályozása: a csúcson a Facebook és a Google vezérkasra is képviseltette magát.