Estébe nyúló vita után szerdán a kijevi parlament elfogadta a kormányzó Régiók Pártja által benyújtott amnesztiatörvényt. A tüntetések miatt eljárás alá vont aktivistáknak büntetlenséget biztosító jogszabály csak azután lép életbe, hogy társaik elhagyták az elfoglalt kormányzati épületeket.

Az amnesztiatörvényre a verhovna rada jelen lévő 416 képviselőjéből 232 bólintott rá, a Kyiv Post szerint azután, hogy Viktor Janukovics elnök egy rendkívüli parlamenti találkozón a a Régiók Pártját a törvényhozás feloszlatásával fenyegette meg. Az ellenzék a maga részéről elfogadhatatlannak nevezte a jogszabályt a benne szereplő határidő miatt. A tüntetők országszerte 15 napot kaptak a kormányzati épületek elhagyására.

Az amnesztiatörvény kulcsfontosságú az országot sújtó politikai válság rendezése szempontjából. Négy javaslat is a képviselők elé került, egész nap egyeztettek róluk, és azt is eldöntötték, hogy mindaddig tanácskoznak, amíg nem jutnak dűlőre. A késlekedést az okozta, hogy Janukovics este konzultációra a parlamentbe érkezett, az első hírek szerint azért, mert az őt támogató Régiók Pártjának több képviselője is hajlandónak mutatkozott egy ellenzéki szövegváltozat elfogadására. Pedig a megállapodás esélyét már előrevetítette, hogy – miután a hatalom ragaszkodik a tiltakozók által elfoglalt közigazgatási intézmények kiürítéséhez – szerdán a demonstrálók távoztak a mezőgazdasági miniszté­rium múlt héten megszállt épületéből.

Két sarokkal arrébb, a tüntetések központi terén, a Majdanon szerdán nyugalom volt, néhány százan nézték a központi színpad kivetítőjén közvetített történelmi dokumentumfilmeket. Kisebb csődületet csak az okozott, hogy dél körül a tüntetők önvédelmi osztagának több egységét is összevonták. Vagy ezer, főleg diák külsejű fiatal és néhány száz meglett férfi, furkósbotokkal, láncos botokkal, gyeplabda- és hokiütőkkel felfegyverkezve sorakozott fel a tér szélén. – Utasításra várunk – mondta a Népszabadságnak egyik szigorú külsejű parancsnokuk. Végül kiderült, nem harckészültségbe helyezték őket, hanem egy emlékhelyre mentek, ahol 1918-ban, a bolsevikok ellen vívott harcokban elesett ukrán ifjú hazafiak is nyugszanak. Később viszont elterjedt: nemzeti gárda alakult a tiltakozók szervezeteinek önkéntesei­ből, amire a belügyminisztérium közleményben jelezte, hogy a paramilitáris alakulatok szervezése bűncselekménynek számít.

A kormányzat szerette volna elérni, hogy az amnesztiatörvényért cserébe a tiltakozók bontsák le a barikádokat és szabadítsák fel a kijevi Függetlenség terét, a Majdant, ám az ellenzék vezetői elfogadhatatlannak nevezték a követelést. Csak akkor mennek el a térről, ha meggyőződtek a hatalom teljes átalakításáról, a mostani rendszer megváltoztatásáról – mondta Vitalij Klicsko, az UDAR párt első embere. A válság rendezéséhez arra is szükség van, hogy az erőszakos rendőri akciókért felelős vezetőket felelősségre vonják, távozzon Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter és a rohamrendőrség, a Berkut parancsnoksága – mondta lapunknak Tarasz Berezovec, a Berta Communications kijevi stratégiai tanácsadó cég igazgatója. Bár viszonylag jól halad a kormány és az ellenzék közötti egyeztetés, szerinte még mindig nem múlt el az erőszakos megoldás veszélye. Erre utalnak az olyan hírek – vélekedett –, amelyek szerint a Berkut állományát a jelenlegi hatszorosára készülnek növelni. Állítólag felvetődött, hogy a hadsereg egységeit, pél­dául a deszantosokat is bevonják a rendteremtésbe.

Ha a rendezési „útitervet” sikerül megvalósítani, ha mindkét oldal lépéseket tesz ezért – amihez jó irányban haladnak a dolgok –, akkor van esély arra, hogy békésen záruljon a konfliktus – hangoztatta lapunknak Valerij Csalij, a Razumkov-központ független kutatóintézet igazgatóhelyettese. A kijevi politológus fontosnak nevezte, hogy a kompromisszumkeresésben az Európai Unió képviselői – köztük a Kijevben tárgyaló kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton – is segítenek. Az elemző úgy látja: nem klasszikus politikai válság, pártok közötti viszály zajlik Ukrajnában, hanem társadalmi tiltakozás kezdődött a hatalom tettei ellen, és e tiltakozásnak csak közvetítői a kormánnyal szemben álló politikai erők. Bár az utób­biak vezetői visszautasították a nekik felkínált kormányfői és miniszterelnök-helyettesi posztokat, az ellenzék kész részt venni egy új kabinet megalakításában. Így legalább részleges befolyása lehetne az erőszakszervezetek irányítására – mondta a politológus. Szerinte a végső megoldást az előrehozott parlamenti és elnökválasztás jelentené. Addig is akkor van esély egy kölcsönösen elfogadható átmeneti, technikai kormány létrehozására, ha a kedden lemondott miniszterelnök, Mikola Azarov helyére olyan politikus kerül, aki nem a hatalmi és nem is az ellenzéki erők képviselője. Mint szerdán kiderült, egy ilyen személy megtalálását az is sürgeti, hogy az orosz kormány Vlagyimir Putyin államfővel közösen úgy döntött: az új kabinet létrejöttéig­ felfüggesztik az Ukrajnának ígért 15 milliárd dolláros hitel újabb részletének folyósítását.

Az egyik kompromisszumos miniszterelnök-jelölt mind Csalij, mind Berezovec szerint Pjotr Porosenko független honatya lehet. A 49 éves mil­liárdos üzletember-politikus a volt államfő, Viktor Juscsenko közeli barátja. Vállalatbirodalma, köztük a Roshen édességgyár tulajdonosaként Ukrajna egyik leggazdagabb embere, s komoly politikai tapasztalattal is rendelkezik. Rutinos parlamenti képviselő, volt már a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, gazdasági és külügyminiszter is. Csalij szerint támogatnák az ellenzéki és a független képviselők, sőt a Régiók Pártjának frakciójából is kaphatna szavazatokat. Kérdéses viszont, hogy az államfő hajlandó lesz-e őt jelölni a kabinet élére. Mert Janukovics arra számít, hogy – mivel a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz eredményeket felmutatni – a kormányzati hatalmat az ellenzéknek átengedve gyakorlatilag kudarcra ítéli politikai vetélytársait, így gyengítve meg őket a jövő évben esedékes elnökválasztásra. Porosenko azonban alkalmas lehet a hatékony válságmenedzser szerepére, képes lehet együttműködni az EU-val, az IMF-fel és Oroszországgal is – mondta Valerij Csalij, vagyis miniszterelnökként megerősödhet a pozíciója, sőt Janukovics új vetélytársává válhat az államfői posztért folyó versenyben.