Életbe lép a Magnyitszkij-lista
– Miért, náluk talán senki sem halt még meg börtönben? – méltatlankodott az orosz elnök a felsőház tagjaival folytatott tegnapi találkozóján arra reagálva, hogy az Egyesült Államokban hamarosan életbe léphet a Magnyitszkij-listát elfogadó törvény. A már csak Barack Obama aláírására váró törvény szerint nem kaphat amerikai vízumot és nem vezethet amerikai bankszámlát sem az a hatvan személy – bíró, ügyész, orvos, valamint családtagjaik –, akik Washington szerint felelősek lehetnek az előzetes letartóztatásba került Szergej Magynitszkij 2009-es haláláért egy moszkvai fogdában. Az ügy az egyik legérzékenyebb pontja lett a amerikai rakétatelepítési tervek miatt amúgy is terhelt orosz–amerikai kapcsolatoknak – Ez valami amerikai belpolitikai játék lehet, de nem értem, hogy ennek érdekében miért kell feláldozni az orosz–amerikai viszonyt – jelentette ki az elnök, helyeselve a mielőbbi válaszlépést. – Mi szükségük van erre az egészre? A kapcsolatok újratöltéséről szólnak, aztán saját maguk bonyolítják a helyzetet, minden ok nélkül – bosszankodott Putyin.
A 37 éves Magnyitszkij a Firestone Duncan brit tanácsadó cég munkatársaként kezelte a Hermitage Capital Management brit befektetési társaság auditálását. A cég orosz érdekeltségeivel szemben adócsalás vádjával eljárás indult 2007-ben, Magnyitszkij azonban azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a cégek korábban lefoglalt papírjaival és pecsétjeivel éltek vissza a rendőrséggel kapcsolatban álló személyek, akik ilyen módon 2004 és 2007 között 5,4 milliárd rubel – akkoriban mintegy 200 millió dollár – költségvetési pénzt szereztek meg. (Az érintett időszakban a Szövetségi Adóhatóság (FNSZ) vezetője Anatolij Szergyukov volt, aki ezután idén novemberig védelmi miniszter volt, ám több ingatlanpanama-gyanús ügy miatt leváltották, igaz hivatalosan nem indult ellene eljárás.) Magnyitszkij vádjainak elhangzása után a rendőrség őrizetbe vette a férfit, aki egyéves fogsága után, a letartóztatás idején szerzett betegségben, az orvosi segítség elmaradása miatt elhunyt.
Az amerikai képviselőház nyáron szavazta meg a Magnyitszkij-törvényt, amelyet a szenátus a múlt héten hagyott jóvá, demokrata és republikánus támogatással. Moszkva azonnal élesen reagált, a NATO-val való kapcsolatának felülvizsgálatáról és azonnali válaszlépésről szólva. Ez utóbbira még az év végéig sor kerül, minden bizonnyal egy hasonló lista formájában: Moszkva azon amerikaiaktól tagadná meg az orosz vízumot, akik érintettek lehetnek az orosz állampolgárságú, de az Egyesült Államokban örökbe fogadott árvák halálában. Az elmúlt években számtalan ilyen esettől volt hangos az orosz sajtó. A törvény nemcsak a nevelőszülőket, de a gyermek elhelyezését felügyelő amerikai állami intézmények vezetőit is eltiltaná az orosz beutazástól.
Putyin ugyan elismerte, hogy Magnyitszkij halála tragikus, ám az amerikaiak erkölcsi feddését elfogadhatatlannak tartja: – Nyolc éve nem zárják be Guantánamót...Ugyanazok az emberek, akik legalizálták a titkos börtönöket és a kínzásokat, most a mi kisebb hiányosságainkra mutogatnak – idézte Putyin szavait a Newsru.com hírportál.
A Magnyitszkij-lista elfogadása kapcsán azt is nehezményezi Moszkva, hogy az egybeesik az amerikai kereskedelmi törvényhez kapcsolódó, 1974-ben elfogadott Jackson–Vanik-kiegészítés megszüntetésével. A benyújtói alapján elnevezett szabályozás a Szovjetunió melett néhány más országtól megvonta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, arra hivatkozva, hogy az érintett államokban megsértik az emberi jogokat. (A Szovjetuniót illetően ez akkor azért merült fel, mert az Izraelbe kivándorló szovjet diplomásoktól a kitelepüléshez való hozzájárulásért cserébe visszakövetelte az egyetemi képzés költségeit, az összeget 8-10 év átlagfizetésében határozva meg.) A szabályozást ugyan 20 éve nem alkalmazzák Oroszországgal szemben, ám formálisan érvényben volt, aminek megszüntetését Moszkva régóta szorgalmazta.
Moszkva válaszolt
Az orosz parlament alsóháza pénteken első olvasatban elfogadta azt a törvényt, amelyet Moszkva válasznak szán a Magnyitszkij-törvényre, azaz az emberi jogok oroszországi megsértőit büntető amerikai jogszabályra – jelentette az MTI. A törvénytervezet elfogadása ellen csupán két orosz ellenzéki képviselő szavazott. Ilja Ponomarjov az Igazságos Oroszország párt frakciójából és Ivan Nyikitcsuk a kommunistákéból. Többen tartózkodtak a szavazásnál mindkét képviselőcsoportban.
Az "orosz állampolgárok jogainak megsértésében érintett személyekről" szóló, az egyes amerikai állampolgárok beutazását tiltó és oroszországi tulajdonuk zárolását lehetővé tévő jogszabály azokra vonatkozna, akik egyebek között orosz állampolgárokat érő bűncselekményekben, orosz állampolgárok elrablásában és törvénytelen fogva tartásában, valamint alaptalan elítélésében vétkesnek minősülnek az orosz honatyák szerint. A jogszabályban nem nevesített esetek a Moszkva szerint bántalmazás miatt elhunyt orosz gyermekek amerikai örökbefogadó szüleire, valamint az USA-ban 25 év börtönre ítélt orosz fegyverkereskedő, Viktor But ügyében eljáró amerikai tisztviselőkre vonatkoznak.
Viktor Butot 2008-ban tartóztatták le Thaiföldön az amerikai kábítószer-ellenes hivatal ügynökei, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezet tagjainak adva ki magukat. Hosszú huzavona után a fegyverkereskedőt 2010-ben szállították át az Egyesült Államokba, ahol tavaly novemberben 25 év börtönre ítélték fegyvercsempészet vádjával. A tiltólistára kerülő személyek névsorát az orosz külügyminisztérium állítja majd össze, de annak összetételére a törvényhozás mindkét háza, az orosz emberi jogi biztos, a politikai pártok és az államhatalom képviselői is javaslatot tehetnek.
