Éles vita az EP-ben a prágai kormánybukás után
– Ön nem érti, mi az unió elnökének a feladata – támadt rá az európai szocialisták frakcióvezetője, Martin Schulz a kedd délután megbukott cseh kormányfőre, Mirek Topolánekre szerda délelőtt az Európai Parlament strasbourgi épületében, ahol a képviselők vitát nyitottak a múlt heti csúcs eredményeiről és a válságkezelésről- jelentette brüsszeli tudósítónk.
Topolánek ugyanis a szociáldemokraták obstrukciójával magyarázta a prágai helyzetet, de egyben igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az unió cseh elnöksége él és virul. Schulzot viszont felháborította, hogy Topolánek behozta a Tisztelt Ház falai közé a cseh belpolitikát, különösen, hogy a szocdemeket is bírálni merészelte. De az európai szocialista továbbment: jól leteremtette a cseh uniós elnököt, amiért Barack Obama elnök gazdaságélénkítő programját a pokolba vezető úthoz hasonlította.
Párthovatartozástól függetlenül az Európai Parlamentben ülő német kereszténydemokrata, szociáldemokrata és zöld képviselők Európa súlyos válságának nevezték Topolánek bukását – jelentette berlini tudósítónk. Egyúttal megkérdőjelezték, hogy a “béna kacsához” hasonlított Csehország képes lesz-e júniusig végigvinni a soros elnökséget. Az SPD-s Jo Leinen szerint Prága cselekvőképtelenné vált, s ezért a trojkának, vagyis a cseheket megelőző franciáknak, illetve a júniustól hivatalba lépő svédeknek kellene beugraniuk és megszüntetniük a politikai vákuumot.
Német politikusok szerint egyértelműen az új európai “rossz szellem” aknamunkáját kell a cseh kormány bukása mögött keresni. A “mumus” pedig nem más, mint az itteni sajtó által is sokat támadott Václav Klaus. A cseh államfő legutóbb az Európai Parlament strasbourgi ülésén is világossá tette, hogy nincs ínyére a Lisszaboni Szerződés és mindent meg fog tenni annak elbuktatása érdekében.
Az EP vitáját egyébként is az éles, a júniusi választásokra kacsingató szócsaták színezték. Míg a néppártiak azt mondták, hogy az Európában bevetett mintegy 400 milliárd euró megfelelő alap a munkahelyteremtésre és a lendületvétel előkészítésére, az Európai Szocialista Párt elnöke, Poul Nyrup Rasmussen azt hangoztatta, az európai élénkítés eltörpül az amerikai költekezés mellett, ráadásul az uniós ösztönzésben benne vannak az úgynevezett automatikus stabilizátorok, vagyis például a növekvő munkanélküliség mellett kifizetett egyre nagyobb összegű segélyek.
Számon kérte a cseheken Rasmussen azt is, hogy a május elejére tervezett foglalkoztatási csúcsot lefokozták, most már csak szűk körű vita lesz, a huszonhetek vezető politikusainak felvonulása nélkül.
Bár a dánok 1993-ban és az olaszok 1996-ban már váltottak kormányt uniós elnökségük alatt, a csehek akkor teremtettek bizonytalanságot, amikor erre a legkisebb szükség sem volt. Ráadásul folyik a huzakodás az írekkel, hogy újabb népszavazáson erősítsék meg végre a Lisszaboni Szerződést, amely állandó elnököt adna az uniónak. Nem szűnne meg ugyan a félévi rotáció, de az esetleges kormányválság hatása sokkal mérsékeltebb lenne. S a csehek sem ratifikálták még a szerződést, a szenátusi vita hátra van.
A huszonhét tagú és még bővülő unióban a félévenkénti elnökváltás az elemzők – persze nem a kormányok – szerint mind nevetségesebb, hiszen így gyakorta változnak a prioritások is. A szlovének a Nyugat-Balkánt helyezték előtérbe, a franciák a mediterrán térséget, a csehek a keleti szomszédokat, a júliustól következő svédek meg a Balti-tenger térségét.
Ráadásul a cseheket sok bírálat érte a gázai konfliktus kezelése miatt, majd a gázellátási válság idején, és kínos pillanatokat szerzett az uniónak Topolánek és Sarkozy összecsapása az autóiparról. Bennfentesek nem dicsérik a csehek szervezőképességét sem. De értek el eredményeket is a protekcionizmus elleni fellépéssel, a belső piac védelmével, valamint például a energia- és telekommunikációs piaci szabályozás előmozdításával.
