Az AP amerikai hírügynökség szerint a reformerek és Rohani hívei eddig 85 mandátumot szereztek, ehhez jön az úgynevezett mérsékeltek 73 képviselői helye – s így meglesz a haladónak nevezett tábor többsége  a 290 tagú parlamentben. A keményvonalasok az első fordulóban 68 mandátumhoz jutottak, az előző medzsliszben még 112 képviselőjük ült. (Néhány tucat hely sorsa még nem dőlt el, ezekről az áprilisi második fordulóban voksolnak.)

Rohani elnök a szavazóurnánál Reuters

Még nagyobb a fordulat a klérus képviselőiből választott 88 tagú Szakértők Tanácsában, ahol Rohaninak és szövetségesének, Ali Akbar Rafszandzsani volt elnöknek máris 53 híve ül. Rohani és Rafszandzsani is bejutott a legfőbb vallási vezetőt ellenőrző testületbe, ahonnan kiestek a legkonzervatívabb főpapok. Például Mohamed-Taki Meszbah-Jazdi ajatollah, aki a reformerek gondolatait az AIDS-betegséghez hasonlította.

A politikai ellenzék képviselői közül többen börtönben vannak, a képviselőjelölteket szelektálják, ám eközben a választások tisztának mondhatók, csalásokról nem érkeznek hírek. A kampány a társadalmat foglalkoztató kérdésekről szólt – mutatott rá az ellentmondásokra Ablaka Gergely, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának oktatója. Mint a Népszabadságnak elmondta, komolyabb választási csalás utoljára a 2009-es elnökválasztáskor volt. Az ellenzéki jelöltek azóta is házi őrizetben vannak. Az sem igaz – állítja –, hogy Irán a klérus uralta sajátos pártállam lenne. Az egyházi rend tarka, éles véleménykülönbségek szabdalják.

A reformerek most ügyesebben politizáltak, kötöttek alkukat: listáikon több korábbi titkosszolgálati minisztert indítottak. Ablaka szerint az új összetételű medzslisz megkönnyítheti Hasszán Rohani államfő politizálását, hiszen a nemzetközi szerződéseket, az enyhítéseket hozó törvényeket a parlament fogadja el. A politikai fordulat jelzés, hogy az iráni társadalom kívánja a nyitást, ezért erősítette meg Rohani vonalát. Az irániak azt szeretnék, hogy ne kezeljék őket „pária országként”, hogy útlevelük ne keltsen gyanút, ha külföldre mennek. Irán gazdasági nyitást akar, és fejleszteni kívánja az idegenforgalmat. Ma már a teheráni reptéren, érkezéskor is lehet harmincnapos vízumot kapni, nem kell meghívólevél, mint korábban – derült ki a kutató szavaiból.

Irán külpolitikáját a 78 éves legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah határozza meg. Az ő irányvonala szerint nem fogják ejteni az eddig bőkezűen támogatott szír államfőt, Bassár el-Aszadot, s a regionális hatalmi pozícióra törekvő politikájukon sem készülnek módosítani. A teheráni vezetés azonban tudja, hogy a nyitás nem lehetséges, ha nem rendezik viszonyukat az Egyesült Államokkal – mondta végül Ablaka Gergely Irán-kutató.