Elengedik Mubarakot
Váratlan fordulat, és az amúgy is pattanásig feszült hangulatban olajat önt a tűzre, de úgy tűnik, Egyiptomban 48 órán belül elengedik Hoszni Mubarak volt államfőt, akinek a rezsimjét 2011-ben buktatta meg a közel-keleti országot is elérő arab tavasz. Mubarak elengedéséről hétfőn az exállamfő ügyvédje, Fareed el-Deeb tett bejelentést. Az ügyvéd szerint mivel Mubarak ellen az ügyészség ejtette a korrupció vádját, a 85 éves politikus két napon belül már szabadulhat is. Mubarak elengedése nem azt jelenti, hogy az exállamfő végleg megússza a felelősségre vonást, csak azt, hogy lejárt az a kétéves határidő, ameddig Egyiptomban ítélet nélkül őrizetben lehet tartani valakit.
Miután tavalyelőtt áprilisban elfogták, Mubarak ellen korrupció és amiatt emeltek vádat, hogy a forradalom kitörése után parancsot adott a katonáknak, lőjenek a távozását követelő tömegbe. Tavaly még nagyon nem úgy nézett ki a dolog, hogy az exállamfő valaha is kijöhet a börtönből. A tömegbe lövetés miatt indított perben Mubarakot ugyanis bűnösnek találták, és 2012 júniusában életfogytiglanra ítélték. Fellebbezett az ítélet ellen, ami olyan jól sikerült, hogy a hatóságok úgy döntöttek, az egész pert újra kell tárgyalni. Ha igaz, amit most az ügyvédje állít, Mubarak ebben a perben már szabad emberként áll a törvény elé. Ami a korrupciót illeti, őt most, a két fiát, Gamalt és Alaát viszont már tavaly felmentették a vád alól.
A 2011-es forradalomnak Egyiptomban 850 halálos áldozata volt – körülbelül annyi, amennyit most hivatalosan összeszámoltak az elmúlt pár nap erőszakhulláma után. Szerdán a hadsereg ígéretéhez híven rohamot indított azok ellen a konzervatív iszlamista tüntetők ellen, akik Mubarak utódának, a szabadon választott Mohamed Murzsinak a visszatéréséért tüntettek. Murszit Abdel Fattah al-Sziszi tábornok, védelmi miniszter július 3-án puccsal távolította el a hatalomból, miután az áruhiány és a párbeszédképtelenség miatt országszerte több millió tüntető követelte az elnök lemondását. A politikus azóta a hadsereg őrizetében van, az ő és a mögötte álló szervezet, a Muzulmán Testvériség hívei azonban az öt nappal ezelőtti vérfürdő ellenére nap mint nap újra tüntetnek érte.
Az erőszak egyébként nem csak a nagyvárosokban – Kairóban és Alexandriában – tombol, hanem a Sínai-félszigeten, ahol a hadsereg pár hete újra offenzívát indított a szélsőséges iszlamisták ellen. Hétfőn a rafahi határátkelőtől nem messze huszonöt rendőrt csaltak csapdába és végeztek ki hidegvérrel katona-egyenruhába bújt szélsőségesek, akik először megállították a rendőröket szállító buszt, igazoltatásra mindenkit leparancsoltak róla, majd sorba állították és lelőtték az áldozataikat.
A Sínai-félsziget régóta az egyiptomi iszlamisták kedvenc búvóhelye. Innen fenyegetik azt a szomszéd Izraelt is, ahol támadásveszély miatt a hatóságok másfél hete egy időre lezárták miattuk az eilati repülőteret.
Hétfőn kormányzati forrásokra hivatkozva a New York Times arról írt, hogy az Obama-admiisztáció megtette az első lépéseket azért, hogy visszatartsa az Egyiptomnak szánt gazdasági segélyt, az ennek a jelentőségét jóval felülmúló katonai támogatást azonban nem vonja meg a közel-keleti országtól. A lapnak névtelenül nyilatkozó tisztségviselők szerint az amerikai külügyminisztérium felfüggesztette az egyiptomi kormány közvetlen részvételével megvalósuló gazdasági programok finanszírozását. Ennek oka, hogy a diplomáciai tárca aggódik, hogy a hadsereg által felállított ideiglenes kairói vezetés megsérthette azokat a kongresszusi előírásokat, amelyek azokra az országokra vonatkoznak, amelyekben államcsínyt hajtottak végre. Bár az Obama-adminisztráció hivatalosan nem minősítette puccsnak a hatalomátvételt, a külügyminisztérium által kezelt külföldi segélyekre sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a katonai támogatásra. Egyiptom az ezévi 1,3 milliárd dolláros katonai segélykeretéből 585 millió dollárt még nem kapott meg. Arról, hogy Egyiptom lehívhatja-e majd az említett összeget, a szabadságáról vasárnap éjjel hazatért elnök fog majd dönteni. Ami a figyelmeztetéseket illeti, Washington már jól áll: hétfőn Chuck Hagel védelmi miniszter szóltotta fel az egyiptomi hadsereget arra, hogy vessen éget az erőszaknak és a szerdán életbe léptetett rendkívüli állapotnak is.
