Új szervezettel bővült a vajdasági magyarság közélete: Szent István napján a palicsi Vigadóban megalakult a magát össznemzeti, ideológiai szempontból eklektikus vajdasági magyar civil szervezetként hirdető Magyar Mozgalom. A közel háromszáz alapító között értelmiségiek, újságírók, művészek, civilek, volt és jelenlegi VMSZ-es politikusok is szerepelnek.

Józsa László, a Szerekes László Alapítvány elnöke (j3), Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizotságának tagja (j2) és Korhecz Tamás egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) korábbi elnöke (j) a Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet alakuló ülésén a palicsi Vigadóban Molnár Edvárd / MTI

Korhecz Tamás egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) korábbi elnöke beszédében azt hangoztatta: a vajdasági magyar közéletet félelem, ellenségkeresés, konspiráció, kirekesztés, anyagi függőség mételyezi. Bár e jelenségek korántsem újak, az elmúlt egy-két esztendőben még erőteljesebben telepedtek rá a közéletre. E visszásságok kiküszöbölése közérdek, a cél pedig a vajdasági magyar közélet megreformálása, a normalitás helyreállítása – tette hozzá.

Tőke János, a Magyar Szó szerkesztője az újságírók csatlakozásáról szólva arról beszélt, hogy alapítói szerepvállalásukkal azt szeretnék bizonyítani: hisznek abban, lesz még alkalmuk olyan olvasóbarát, objektív lapot készíteni, amely nem csupán egy politikai elit kiszolgálója lesz. Kókai Péter, a Magyar Szó volt főszerkesztője ezzel kapcsolatosan egy fiatalok körében végzett, rögtönzött közvélemény-kutatás eredményét ismertette, amely meglehetősen lesújtó képet mutatott a vajdasági magyar sajtó szólásszabadságát illetően.

Novák Anikó egyetemi tanár a szakmaiság, a hitelesség, a jó oktatás, a fiatal értelmiségiek támogatásának és partnerként való elfogadásának a fontosságáról beszélt. Várkonyi Zsolt jogász, a Magyar Nemzeti Tanács tagja elsősorban az MNT utóbbi kilenc hónapos működését bírálta, szerinte a szervezetet a bezárkózás, a korábbi eredmények leépítése, jogszerűtlen és szakmaiatlan döntések, a többi között a népesedési akcióterv negligálása jellemzi. Az MM – mondta Várkonyi – a szülőföldön való megmaradás érdekében szeretne jobbítani az MNT működésén.

A vajdasági magyar közéleti monotóniát a Szabadkai Népszínház magyar társulata törte meg januárban, amikor egységes kiállásával elérte, hogy az MNT felmentse tisztségéből a társulat által nem támogatott Andrási Attila igazgatót. Az esetet Csernik Árpád színész idézte fel, aki szerint akkor mindenkit meglepett, milyen erős lett a közösség hangja, ezért is tekinti 2015. augusz­tus 20-át a Vajdaságban a remény napjának is.

Az ülésen elfogadták a szervezet alapcéljait és értékeit meghirdető Hitvallást, megválasztották az ideiglenes ügyvivői testületet. Az alapítók nyilatkozatai szerint az MM célja a vajdasági magyar közélet megújítása, a félelem, a ­megosztó árokásás, a demokráciadeficit felszámolása. Olyan pártok feletti szervezetet ígérnek, amely nem tör hatalomra, és mindenkivel – így a Fidesszel és az Orbán-kor­mánnyal közeli viszonyt ápoló VMSZ-szel is – szeretne együttműködni.

Az MM megalakulása előtti hetekben a VMSZ még bomlasztással vádolta az új mozgalmat, és kizárással fenyegette a csatlakozó párttagokat, de Pásztor István pártelnök a hét elején már úgy nyilatkozott: nem lát semmiféle problémát abban, hogy VMSZ-tagok is csatlakozzanak a mozgalomhoz.