Jelentősen csökkent a háborús veszély a Krímben, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap bejelentette, hogy Moszkva nem akarja kiszakítani Ukrajnából a fekete-tengeri félszigetet, és csak a végső megoldásként számol a fegyveres beavatkozás eszközével. Erre a lépésre most nincs szükség, de a lehetősége megmarad arra az esetre, ha romlik a helyzet, és a keleti régiókban élők segítséget kérnek – tette hozzá. Az eddigi hadműveletekről azt állította, hogy a helyi önvédelmi mozgalmak hajtották végre őket, az orosz haderő csak a saját bázisait erősítette meg. Előzőleg az orosz ENSZ-nagykövet viszont a Biztonsági Tanács ülésén bejelentette: az elűzött ukrán elnök, Viktor Janukovics kérte a beavatkozást.

Ukrajnában Putyin szerint „államcsíny, fegyveres hatalomátvétel” történt, így Moszkva nem ismeri el az új kijevi kormányzatot. Mint hangoztatta, továbbra is Janukovicsot tekintik törvényes elnöknek, még akkor is, ha a hatalom már kicsúszott a kezéből. Megérti, ha az emberek változást akarnak, de ehhez a törvényes utat kell választaniuk – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy Ukrajna élén szerinte „egyik szélhámos váltja a másikat”.

Oroszország ugyanakkor nem zárkózik el a kapcsolatfelvételtől az új kijevi kabinettel – közölte Putyin, és ezt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő is megerősítette. Vontatottan ugyan, de miniszteri szinten is megkezdődtek a konzultációk – jelentette be, és közölte: Kijev kész az „új stílusú” kapcsolatokra Moszkvával.

Magyarország szerint az Európai Uniónak válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ám ez nem lehet katonai természetű, hanem tárgyalni kell Moszkvával – hangoztatta Orbán Viktor kormányfő az Országházban a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátussal kötött megállapodás aláírási ünnepségén. Az uniós válaszlépésnek „határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie” – fogalmazott, de azt is hangoztatta, hogy Magyarország nem fogadja el az ukrajnai nyelvtörvény eltörlését. Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap hivatalába kérette Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövetet, akivel egyebek között közölte: Magyarország a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja Oroszország lépéseit, és szorgalmazza, hogy minden érintett fél bevonásával kezdődjenek tárgyalások a krími konfliktus rendezéséért.

Orosz katonák masírozása

 

A kilátásba helyezett nemzetközi szankciókról Putyin azt mondta, hogy azok nemcsak Oroszországot, hanem a másik felet is sújtanák. Sőt egyes sajtóelemzések szerint Moszkva még nyerhet is a válságon. A szállítások akadozásának veszélye ugyanis a nyersanyagárak emelkedését okozhatja, a rubel leértékelődése miatt növekvő exportbevételek pedig javíthatnak a költségvetés helyzetén.

A Krímből tegnap már nem érkeztek hírek hadműveletekről. Putyin lefújta az ukrán határ közelében tartott nagy orosz hadgyakorlatot, és több korábban megszállt krími katonai létesítményt elhagytak az azonosító jel nélküli egyenruhát viselő fegyveresek. Gazdasági fegyvereit viszont a jelek szerint csak most készül bevetni Moszkva: a Gazprom gázipari társaság a kifizetetlen tartozások miatt áprilistól megvonja Kijevtől a tavaly decemberben neki ítélt gázárkedvezményt, Putyin pedig közölte: Moszkva azért nem utalja át a 15 milliárd dolláros hitelkeret újabb részletét, mert ezt kérték nyugati partnerei. Azt szeretnék ugyanis, hogy az IMF-fel együttműködve késztessék Ukrajnát az elkerülhetetlen reformok végigvitelére, amire – mint Jacenyuk közölte – Kijev készen is áll.