Elbukott az ACTA az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament szerdán elutasította a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), amely így nem léphet hatályba az EU-ban. A megállapodást 478-39 arányban szavazták le a képviselők, 165-en tartózkodtak. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást – írja az Európai Parlament közleménye.
Az egyezmény elsősorban a szerzői jogoknak biztosított volna nagyobb védelmet az interneten, ám kritikusai szerint súlyosan korlátozta volna az internet szabadságát.
"Nagyon örülök annak, hogy az EP követte az ajánlásomat, és elutasította az ACTA-t" – mondta a szavazás után David Martin (szocialista, brit) jelentéstevő. Martin szerint a megállapodás nem egyértelmű, félreérthető, és ezért veszélyeztetheti a polgárok szabadságjogait. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alternatív módot kell találni a szellemi tulajdonjog uniós védelmére, mivel az az uniós gazdaság "nyersanyaga".
Nagy kérdés volt, hogy vajon dönt-e az ACTA-ról az EP, vagy későbbre halasztja a döntést. A néppárti frakció részéről a svéd Christofer Fjellner a szavazás előtt azt kérte, hogy a Parlament halassza el a végszavazást az ACTA-ról addig, amíg az Európai Bíróság nem dönt arról, hogy a megállapodás összhangban van-e az uniós szerződéssel. Miután a többség elutasította a kérést, a képviselők egy része tartózkodott a szavazáson.
Az elmúlt hónapokban több tüntetést is rendeztek az ACTA ellen. Az EP-hez is – mint az a sajtóközleményből kiderül – több ezer kérés érkezett, hogy a képviselők utasítsák el a megállapodást. Az EP befogadott egy ilyen témájú petíciót is, amelyet 2,8 millióan írtak alá.
A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc közötti tárgyalások eredményeként született meg, célja pedig a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme, az online kalózkodás elleni fellépés és a hamis áruk importjának megakadályozása. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz.
Mit akart az ACTA, és mi vele a gond?
Az ACTA célja, hogy erősebb védelmet biztosítson a szellemi tulajdonnak, visszaszorítsa a hamisított áruk kereskedelmét és az internetes kalózkodást. A gyógyszerszabadalmak is a hatálya alá tartoznak. Alkotói szerint célja a hamisításra és a kalózkodásra adott válaszok összehangolása, a meglévő szerzői jogi törvények hatékonyabb betartatása.
Az ACTA-val szakértők szerint az az egyik legnagyobb probléma, hogy a szerzőijog-sértésekért a közvetítő szolgáltatót tenné felelőssé, nem a tartalom feltöltőjét. Azaz ha lopott videót tölt fel valaki a YouTube videomegosztóra, azért nem a feltöltő, hanem maga a YouTube a felelős. Eddig az amerikai gyakorlat (itt merül fel legtöbbször ez a probléma) a jelenlegi szabályozás szerint az, hogy ha valaki jogsértő tartalmat fedez fel valahol, akkor felkéri a közvetítő szolgáltatót, hogy értesítse erről a felhasználót. Ha a felhasználó nem törli a kérdéses tartalmat, akkor onnantól a közvetítő cég (példánkban a YouTube) kilép a képből, és a két fél pereskedhet.
Az ACTA azonban más rendszert vezetne be, egyetlen jogsértő tartalom miatt (videó, hozzászólás, blogbejegyzés) letiltaná az egész weboldalt, amelyeknek emiatt maguknak kellene figyelniük, a felhasználók milyen tartalmat töltenek fel. (Ezt vezette volna be az Amerikában elbukott hasonló kezdeményezés, a SOPA és PIPA néven elhíresült két, azóta elbukott törvényjavaslat is).
Ellenzői szerint emellett az ACTA olyan súlyos korlátokat állítana fel, amelyek ok nélkül korlátoznák az interneten a szólásszabadságot, és megölnék az innovációt, lelassítanák az internet fejlődését. A legvitatottabb javaslat azóta kikerült: a szóban forgó bekezdés szerint le kellett volna tiltani azok internetelérését, akik többször megsértik a szerzői jogokat az interneten. Ám a jelenleg elfogadott változat szerint továbbra is akár pénzbüntetésre és börtönre számíthatnak azok, akik megsértik a szabályokat.
A titokzatosság miatt lemondott az uniós jelentéstevő
Az ACTA-t már a tárgyalások megindulása óta sokan kritizálják amiatt, hogy a háttérben, a nyilvánosság kizárásával készült. Az első nyilvánosan is elérhető szövegváltozatot 2008-ban a WikiLeaks kiszivárogtató oldal hozta nyilvánosságra.
Az előkészítés titokzatossága miatt az Európai Parlamentnek az ACTA ügyében illetékes jelentéstevője, a francia Kader Arif januárban lemondott feladatáról. „Ennek a megállapodásnak súlyos következményei lehetnek a polgáraink mindennapjaira, mégis, minden úgy zajlik, hogy az Európai Parlamentnek semmi beleszólása. ... Nem veszek részt ebben a színjátékban" – idézte közleményét a BBC.
Az ACTA elemzők szerint sok elemében hasonlít az Egyesült Államokban a közelmúltban nagy vihart kavart két törvényjavaslat, a SOPA és a PIPA rendelkezéseihez. A két amerikai javaslat támogatóit az interneten szervezett tiltakozás visszavonulásra késztette. Ironikus, hogy Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó EU-biztos Twitter-üzenetben akkor üdvözölte a SOPA bukását, csakúgy mint Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa.