Él és virul a lockerbie-i merénylő
Ezzel egyidejűen kiutasították a Kadhafi-rendszer még Londonban dolgozó diplomatáit. Nagy-Britanniát megelőzően mintegy 25 ország, köztük az Egyesült Államok már elismerte a benghazi központtal működő felkelőket. Hague jelezte: a brit kormány fel kívánja szabadítani Moammer Kadhafi és családtagjai zárolt vagyonát, illetve a líbiai olajeladásokból származó összegeket, hogy azt az ellenzék használhassa fel.
A londoni bejelentés azt követően hangzott el, hogy Abdul Elah al-Khatib, az ENSZ küldötte befejezte líbiai látogatását, amelynek során mindkét féllel, tehát a Kadhafi-rendszer és az ellenzék képviselőivel is tárgyalt – a jelek szerint érdemi áttörés nélkül az immár ötödik hónapja tartó összecsapás rendezéséről. Kadhafiék ugyanis bármiféle megállapodás előfeltételeként a bombázások leállítását követelték. Pedig az utóbbi napokban a légicsapásokban részes NATO-országok közül több is felvetette, hogy Kadhafinak nem kellene feltétlenül távoznia Líbiából, elég ha lemond a hatalmáról, amelyet 41 éve gyakorol. Ez a felkínált lehetőség ugyanakkor ellentmond a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) döntésének, amely letartóztatási parancsot adott ki Kadhafi és két fia ellen is. „Egy politikai megegyezés nem érintheti a jogi kötelezettséget, tehát a bírósági eljárást, igazságot kell szolgáltatni” – közölte szerdán az ICC képviselője.
A Kadhafi-rendszer ellenállásának újabb jeleként a líbiai állami televízió beszámolt egy kedd esti tömeggyűlésről, s mutatott egy tolókocsis, fehér turbános férfit, akiről azt állította, hogy Abdel Baset al-Megrahi. Őt ítélték el Nagy-Britanniában, az 1988-as, a skót Lockerbie felett felrobbant Pan Am gép merénylőjeként. A 270 életet követelő robbantás tettesét 2009-ben egy skót bíróság rákbetegségére hivatkozva szabadon bocsátotta, mondván, maximum csak hónapok vannak hátra az életéből. Al-Meghranit Líbiában hősként fogadták.
