Morales szakszervezeti vezetőkkel együtt kezdett a tiltakozó akcióba. Döntésüket azzal indokolták, hogy "neoliberális parlamenti képviselők hanyagsága" miatt kénytelenek a tiltakozás e formájához folyamodni.

A bolíviai parlamentben heves vita folyik az új választási törvényről, amelynek elfogadása esetén decemberben parlamenti választásokat rendezhetnének. A Morales vezette szocialisták az alsóházban, a jobboldali ellenzék pedig a felsőházban van többségben, s képtelenek dűlőre jutni a vitás kérdésekben: a választói névjegyzékről, a külföldön élő bolíviai állampolgárok szavazásáról, a kisebbségben lévő őslakosoknak a parlamentben fenntartott képviselői helyek számáról. A jobboldali ellenzék attól tart, hogy a kormányzó szocialisták esetleg manipulálni akarják egy nagy parlamenti többség kialakulásának feltételeit.

Morales viszont szeretné elérni, hogy a választások alkalmával újabb - immár a második, öt évre szóló - elnöki megbízatást kapjon, ami hivatali idejét 2015-ig tolná ki.

Moralesnek, a dél-amerikai ország első indián származású elnöke erre lenne is esélye, tekintve, hogy az idén januári népszavazáson az urnák elé járuló választópolgárok 61 százaléka támogatta az általa kezdeményezett, s a szegények érdekeit szolgáló új alkotmány elfogadását.