A rasszizmus elleni harc még nem ért véget, ám hiba lenne azt hinni, hogy fél évszázad alatt semmi sem változott – mondta Barack Obama az alabamai Selmában, ahol a polgárjogi harc egyik fordulópontjának ötvenedik évfordulójáról emlékeztek meg szombaton.

Obama és Bush Selmában a polgárjogi mozgalom veteránjaival Jonathan Ernst / Reuters

Az Egyesült Államok első fekete elnöke azon a hídon mondott beszédet, amelyen 1965. március 7-én hatszáz tüntető próbált átkelni. Montgomery városáig mentek volna, megmozdulásukkal pedig arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a déli államban bürokratikus eszközökkel megtagadják a szavazati jogot a feketék többségétől. Ám a hatóságok könnygázzal és gumibotokkal támadtak a menetelőkre, tizenhét ember került kórházba.

Amerika a televíziók képernyőjén döbbenten követte a véres eseményeket. A közvélemény egyre erősebb nyomására 1965-ben Lyndon B. Johnson elnök benyújtotta, a kongresszus pedig elfogadta a választójogi törvényt, amelynek értelmében nem lehetett többé különféle trükkökkel megtagadni a feketéktől a szavazati jogot. A selmai eseményekről készült, idén januárban bemutatott filmet jelölték a legjobb filmnek járó Oscar-díjra.

A megemlékezésen közel negyvenezren vettek részt, köztük közel száz republikánus és demokrata párti kongresszusi képviselő. Obama beszéde alatt ott ült a színpadon elődje, George W. Bush is, aki 2006-ban aláírta a választójogi törvény 25 évvel történő meghosszabbítását. A törvény fontos részeit 2013-ban egy alkotmánybírósági döntés megsemmisítette. Obama most felszólította a kongresszust, hogy ezt orvosolja új szabályokkal.

A szombati ünnepség nem egyszerű történelmi megemlékezés volt, inkább alkalom arra, hogy a megszólalók felmérjék, meddig jutott az ország az elmúlt ötven évben – mutat rá helyszíni tudósításában a The New York Times. Abban mindenki egyetért, hogy a munka még nem fejeződött be. A beszédekben megkerülhetetlen volt a 17 éves, fegyvertelen tinédzser, Michael Brown halála, akit tavaly nyáron lőtt le egy fehér rendőr a Missouri állambeli Ferguson városában. Brown halála után súlyos zavargások törtek ki.

A hét közepén hozta nyilvánosságra fergusoni vizsgálatának eredményét az amerikai igazságügy-minisztérium. A jelentés szerint a fergusoni rendőrök aránytalanul nagy számban állítanak és büntetnek meg feketéket, a hivatalos e-mailjeik között pedig számtalan ízléstelen, rasszista viccet találtak. Az amerikai elnök szerint nincs szükség a fergusoni jelentésre ahhoz, hogy tudják, a rasszizmus elleni harc még nem ért véget Amerikában.

„Elég csak kinyitni a szemünket, a fülünket és a szívünket ahhoz, hogy tudjuk, hogy az ország faji viszonyainak történelme továbbra is hosszú árnyékot vet ránk” – mondta Obama. Hangsúlyozta, hogy a fergusoni jelentésben leírtak továbbra is sokak számára ismerősen csengenek, és nem is számítanak kirívó esetnek. Ám úgy vélte, hogy hiba lenne azt állítani: semmi sem változott az elmúlt öt évtizedben. Ami Fergusonban történt, ma már nem járványos, nem minden városra jellemző – és már illegális.

A megemlékezésnek fesztiválhangulata volt. A napsütésben sokan fagylaltoztak és húst sütöttek az Obama- és Martin Luther King-poszterek között. Ám a tömegben is sokak fejében ott járt Michael Brown esete. „Nagyon fontos, hogy itt legyek” – mondta a riporternek a 24 éves Danny Carter, aki Fergusonból érkezett a selmai ünnepségre. Majd hozzátette: „A fergusoni rendőrség módszerei elég közel állnak ahhoz, ami egykor itt történt.”