A történtek miatt a taláros testület 60 ezer eurós kárpótlást ítélt meg neki, amelyet a sértett jótékony célra ajánlott fel. A szövevényes történet éppen két éve kezdődött, amikor Gasparovic hosszas hallgatás után bejelentette: szakmai és morális okok miatt, alkotmányos jogával élve, nem hajlandó aláírni Centés kinevezését. Utóbbi jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz fordult, amely – ugyancsak hosszas vajúdás után – csupán napokkal ezelőtt döntött.

Jozef Centés Fotó: Aktualne.sk

Mindeközben 2012 nyarán Robert Fico ismét kormányfő lett, pártja, a Smer – SD pedig kényelmes többséget szerzett a pozsonyi parlamentben. Így aztán az ellenzék tiltakozása dacára tavaly nyáron Jaroslav Ciznárt, a miniszterelnök egykori egyetemi évfolyamtársát választották meg legfőbb ügyésznek. Gasparovic pedig nem várt a taláros testület döntésére, hanem még a megbízatási idejének lejárta előtt, néhány órán belül eleget tett a kormánypárt elvárásának.

Jan Figel, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a hét elején felszólította Ciznárt, hogy a jogállamiság megerősítése érdekében gyakoroljon morális gesztust, és önként adja át a tisztségét Centésnek. Az „egyes számú főügyész” aznap hozta nyilvánosságra, hogy 2013 tavaszán kollégájával becsületbeli alkut kötöttek, amelynek értelmében nem lesz ellenvetése az ő jelöltségével szemben – de ha a taláros testület mégis Centés javára döntene, akkor Ciznár lemond, ám erre most mégsem hajlandó.

A „kettes számú főügyész” néhány órával hivatalba lépése után ugyancsak rendkívüli sajtótájékoztatót trombitált össze, amelyen azt bizonygatta, hogy a négyszemközti találkozókra emlékszik, az ominózus egyezségre viszont nem. Peter Schutz ismert szlovák publicista emlékeztette őt, hogy ugyanezt ígérte megválasztása előtt, a parlamenti bizottság előtti meghallgatásán is. Ciznár ekkor sem jött zavarba.

Jaroslav Ciznár Fotó: Aktualne.sk

– Kinevezésemmel kapcsolatban semmiféle törvénysértést nem állapított meg az Alkotmánybíróság, nem veszítettem el a józan eszemet sem, tehát semmi okom a lemondásra – szögezte le. Néhány ellenzéki politikus Andrej Kiska jelenlegi államfőtől vár bátor döntést, szerintük neki lenne alkotmányos joga visszahívni a jelenlegi legfőbb ügyészt. Alkotmányjogászok viszont másként vélekednek:

– A taláros testület valóban nem marasztalta el Jaroslav Ciznárt, a kártérítéssel lezárta az ügyet – vélekedett Eduard Bárány, az egyik pozsonyi szaktekintély. Egy neves publicista, Juraj Hrabko szerint a jogos aggályok ellenére a kedélyek fokozatosan lecsitulnak, a vita pedig azzal ér véget, hogy másfél helyett újra csak egy legfőbb ügyésze lesz Szlovákiának. Centés kénytelen lesz beérni kártérítéssel és a morális elégtétellel. Ivan Gasparovic pedig nemcsak a kormánypártiak alázatos kiszolgálójaként, hanem olyan szlovák elnökként vonul be történelmünkbe, aki alkotmányos jogot sértett – állítja Juraj Hrabko.