Az európai intézmények vezetői a portugál fővárosban ünnepelték kedden este a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépését, ami máris befolyásolta a Brüsszelben ülésező igazságügy-minisztereket, akik az új alapokmány értelmében a nyilvánosság előtt vitáztak az előttük levő kérdésekről. A jövőben a polgárok az interneten élőben követhetik a huszonhetek véleménycseréjét. Ez nemcsak formai változás, hiszen az egyes tagországok vélekedése könnyebben érthetőbbé és elérhetőbbé válik

Még fontosabb változás, hogy az igazságügyi és rendészeti témák zöméről a továbbiakban nem egyhangúan, hanem minősített többséggel határoznak a miniszterek a tanácsüléseken, és az Európai Parlament együttdöntési jogköre ezekre a témákra is kiterjed.

A közös joganyag vonatkozó részét meg kell feleltetni a Lisszaboni Szerződésnek, ami nem lesz éppen kis munka. Állandó bizottságot kell létrehozni a rendészeti együttműködés fokozására, megalapozhatják az uniós ügyészi hivatalt, amely elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett bűneseteket vizsgálná. S a lisszaboni szellemben mutatta be programját kedden a januártól hivatalba lépő trojka, vagyis a fél-féléves spanyol, belga és magyar elnökség. A spanyol Francisco Caamano és a belga Stefaan De Clerck miniszterek mellett Fazekas Judit szakállamtitkár is felhívta a figyelmet arra, hogy az egységes belső piac mintájára ki kell alakítani az egységes igazságszolgáltatási teret Európában, azzal a céllal is, hogy bűn ne maradjon büntetlenül.

Erre utalt egyébként hétfőn este Draskovics Tibor igazságügy-miniszter, felidézvén a leányfalui ír gyermekgázoló 2000 óta megoldatlan ügyét. A büntetőeljárások kölcsönös elismertetése, a büntetések végrehajtásának garantálása, s ezen együttműködés kiterjesztése a polgári ügyekre - ez a trió célja, még ha nyilvánvaló, ez másfél év alatt nem valósítható meg. Magyar részről az adatvédelem és az e-igazságszolgáltatás – például a bűnügyi, cég- és csődeljárási nyilvántartások összekötése – is kiemelt téma lesz 2011 első felében. További magyar ötlet, hogy a közlekedési szabálysértések egységes megítélése és európai büntethetősége felé induljon az EU, tekintettel azonban az adatvédelmi szabályozásokra. Az egységes megközelítést szorgalmazó Stockholmi Programba magyar kezdeményezésre bekerült a romák, mint a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport alapjogainak védelme is.