Száz országból több mint 25 ezren csatlakoztak az al-Kaida terrorszervezethez és a szélsőséges szunnita Iszlám Államhoz Irakban, Szíriában és más országokban az elmúlt kilenc hónapban.

A terroristák oldalán harcoló külföldiek száma 71 százalékkal nőtt 2014 közepe és 2015 márciusa között. Ez a szám pedig óriási, különösen, hogy jó tíz évvel ezelőtt csupán néhány ezren csatlakoztak a dzsihádistákhoz – írja a Guardian.

Fegyveresek parádéznak az Iszlám Állam fővárosa, Rakka utcáin Stringer / Reuters

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára készült jelentés szerint az elmúlt három évben lett különösen csábító sokak számára a dzsihádista életmód, a legtöbben Irakba és Szíriába mentek, hogy az Iszlám Állam oldalán harcolhassanak, és sokakat vonzott az al-Kaida szíriai szárnyaként számon tartott an-Nuszra Front is.

Afganisztánban is sokan vannak, a helyi biztonsági erők márciusi becslése szerint 6500 külföldi harcol az ázsiai országban, de több százan vannak Jemenben, Líbiában és Pakisztánban is, Szomáliában pedig hozzávetőleg százan harcolnak. Ennél talán valamivel kevesebben mentek a Száhel-övezet országaiba és a Fülöp-szigetekre.

Azon országok száma is meredeken nőtt, ahonnan a dzsihádisták érkeznek. Míg az 1990-es években csupán néhány ilyen ország volt, mostanra  már száznál is több, köztük olyanok, amelyeket korábban soha nem hoztak kapcsolatba az al-Kaidával szövetséges csoportokkal.

„Nagy számban” érkeznek a harcosok Tunéziából, Marokkóból, Franciaországból és Oroszországból, és jócskán megnőtt a Maldív-szigetekről, Finnországból, valamint Trinidad és Tobagóból csatlakozók száma is. A jelentés kiemeli, hogy olyan fekete-afrikai országokból is érkeznek harcolni vágyók, ahonnan korábban soha, ám konkrét országokat nem említ. Ellenben hangsúlyozza, hogy rengeteg brit és ausztrál állampolgár ragad fegyvert és harcol a szélsőségesek oldalán.

Az ENSZ beszámolójában arról is írnak, hogy a terroristahálózatok azonnali és hosszú távú fenyegetést jelentenek, és hogy ez egy olyan globális, mindenkit érintő probléma, amelyre mielőbb megoldást kellene találni.

Mint írják, a külföldi harcosok azonosítására alkalmas információk alig 10 százalékát töltötték fel globális rendszerekbe, épp ezért szorgalmazzák a fokozottabb hírszerzési együttműködést. Pozitív példaként említik ugyanakkor a Szíria és Irak felé tranzitországot jelentő Törökországot, ahol már 12 500 külföldi önkéntes harcos neve szerepel a listán.