A napokban viszont kiderült, hogy a horvátok és a szlovének is fontolgatják a határok lezárását. Az osztrák külügyminiszter meg egyenesen a védelmére kelt a kerítésnek. Ha igaz lenne, hogy az nem megoldás, miért látjuk a török-bolgár határon és Spanyolországban is, hogy működik? – fogalmazott Sebastian Kurz.

Érdekes fordulat következett tehát be, hiszen korábban nem akadt olyan európai politikus, akinek tetszett volna a gyoda. Angela Merkel német kancellár többször is hangoztatta, hogy a kerítéssel biztosan nem oldunk meg semmilyen problémát. Hasonlóképpen vélekedett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. Szerinte az „olyan emberek, akiknek sikerült Asszad elől elmenekülniük, nem fognak megállni egy kerítés előtt".

Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök sem tartotta jó elképzelésnek azt, hogy kerítéssel próbálják megoldani a menekültkérdést. Úgy vélte, hogy ez a fajta politika új falakat teremt az országok között. A történelem már bizonyította, hogy a kerítésépítés nem hatékony megoldás – mondta Lazar Comanescu, a román államfő külpolitikai tanácsadója is. A szerb miniszterelnököt pedig egyenesen sokkolta a magyar ötlet.

Nagyjából tíz napja viszont Kolinda Graba-Kitarovic horvát államfő már azt mondta, hogy Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határon, hogy kezelni tudja a menekültválságot. Nem építenek kerítést a Szerbiával közös határán – ezt másnap a horvát külügyminiszter, Vesna Pusic mondta, azt hangoztatva, hogy Horvátország egyike azon országoknak, amelyek európai hozzáállással próbálják megoldani a migránskérdést.

Merkel álláspontja azonban változatlan: az EU-ba igyekvő ezrek nyomását kerítések nem fogják visszatartani, a bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve – mondta október 18-án. Szerint a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák mindazt, amihez az Európai Unió bővítése révén hozzájutottak.

Két nap múlva Zoran Milanović horvát miniszterelnök viszont kijelentette: „Amíg a probléma megoldást nem nyer Törökországban és Görögországban, addig a helyzet nem fog megváltozni. Az egyetlen mód, hogy Horvátországot tehermentesítsük, a kerítés." A Jutarnji List című horvát lap pedig kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már elkészültek, és a kerítés akár két hét alatt elkészülhet. Szerbia semmilyen körülmények között nem emel falakat a határain – reagált Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök.

Közben kiderült, hogy Lettország is kerítéspárti. Műszaki zárat emelnek a Fehéroroszországgal közös határon, hogy útját állják az illegális bevándorlóknak – tudatta Laimdota Straujuma lett kormányfő. A politikus indoklásul elmondta, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a fehérorosz határon át érkező migránsok száma.

A múlt hét végén Miro Cerar szlovén kormányfő is felvetette annak lehetőségét, hogy kerítést emelnek a szlovén-horvát határon, mert Horvátország nem kezeli „európai módon" a migrációs válságot. Szerinte ez egyelőre csak egy opció, de a helyzetre először európai megoldást próbálnak találni. Ha azonban Németország és Ausztria lezárja a határait – amire egyelőre nincs semmi jel –, Szlovéniának sem lesz más választása – tette hozzá.

A legsarkosabban egyébként talán Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter fogalmazott. Ő azt állította, egyszerűen nem igaz, hogy a kerítés nem megoldás, a kérdés inkább az, hogy építenek-e ilyet az országok, vagy sem. Határozott álláspontja ugyanis, hogy a kerítés működik, amit több példa is fényesen bizonyít.