A Republika24.info koszovói hírportál a hét végén úgy értesült, hogy a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt vezetőjének, Ramush Haradinajnak a pristinai kormány felajánlotta a külügyminiszteri, valamint miniszterelnök-helyettesi posztot, és amennyiben a politikus ezt elfogadja, egyrészt enyhülhet a belpolitikai válság a balkáni országban, másrészt lehetővé válhat, hogy Hashim Thacit - aki eddig ezeket a posztokat betöltötte - köztársasági elnökké válasszák. Ugyanakkor - sajtóértesülések szerint - Ramush Haradinaj a kormányhoz való csatlakozás feltételeként nem a külügyi, hanem a biztonsági erők minisztériumának vezetését kérte.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy végül kormányátalakítással vagy előre hozott választásokkal fogják-e megoldani a tavaly szeptember óta húzódó politikai válságot, az azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy Hashim Thaci lesz a köztársasági elnök. Pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) már azt is kijelölte, ki lesz az elnöki székért induló másik fél, az alkotmány szerint ugyanis előírja, hogy legalább két jelöltnek kell lennie.

A koszovói alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a parlament választja meg. A szavazásra már a törvényhozás következő ülésén, két héten belül sor kerülhet, a döntéshez első körben kétharmados többségre van szükség, azaz a 120 képviselő közül 80 kell, hogy rábólintson Thaci jelölésére. Amennyiben ez nem történik meg, a második körben már 61 voks is elegendő, azzal a kitétellel, hogy a szavazáskor 80 képviselőnek a teremben kell tartózkodnia.

A koszovói ellenzéki pártok szeptember óta tojásdobálással, fütyüléssel és könnygázzal akadályozzák a parlament munkáját azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról. Jóllehet a kisebbségi szerb önkormányzatok közösségének létrehozásáról szóló egyezményt nem hozták nyilvánosságra, a tiltakozók szerint túl sok jogot biztosít a koszovói szerbeknek. Az ellenzék bejelentette, mindaddig akadályozza a munkát, amíg követelésük nem teljesül. Az ellenzéknek ugyanakkor 31 képviselője van a parlamentben, így ha Hashim Thaci meg tudja győzni a kisebbségi pártokat is, hogy rá szavazzanak, biztosan beülhet Atifete Jahjaga székébe, akinek a mandátuma áprilisban lejár.
Hashim Thaci évek óta vágyik a köztársasági elnöki posztra, 2014 végén, távozó kormányfőként már tett lépéseket arra, hogy bebiztosítsa magának ezt a pozíciót, még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy lemondatja az államfőt. A 2014-es választásokat követő koalíciós tárgyalások során például a sajtóban megjelent, hogy a Hashim Thaci vezette PDK, valamint az Isa Mustafa vezette akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) garanciákat követelt egymástól, egyrészt arról, hogy Isa Mustafa lesz a miniszterelnök - ami meg is valósult -, másrészt arról, hogy 2016-ban, az elnökválasztás során az LDK támogatni fogja Thaci jelölését.

Az elnökválasztást pedig mihamarabb napirendre kell tűzni, a koszovói ellenzék ugyanis ultimátumot adott Isa Mustafa kormányfőnek, amely szerint amennyiben a miniszterelnök február 17-ig nem mond le, mindennapos tüntetéseket szerveznek a kormány elé, és amennyiben nem tud összeülni a parlament, a köztársasági elnök személyéről sem lehet dönteni.