A 2014 januárjában kísérletképpen elindított, majd országossá tett intézkedés azok számára is lehetővé tette a második gyermek vállalását, ahol a szülők egyike egyedüli gyermek. Korábban Kínában mindkét szülőnek egykének kellett lennie ehhez, a nemzetiségiekre és vidékiekre más kedvezmények vonatkoztak.

Mao Csün-an, a bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy az egymilliós adat megfelel a várakozásoknak, mivel becsléseik kevesebb mint kétmillióra tették az érdeklődő párok számát. Mao arról is beszélt, hogy több figyelmet fognak fordítani a népesedés jövőbeli alakulására, továbbá a várandós nők és gyermekek időben történő egészségügyi ellátására.

Korábbi jelentések szerint csaknem 11 millió kínai pár lenne jogosult a második gyermek vállalására, de a jelek szerint a korlátozások újabb lazítása nem hozott áttörést. Ennek egyik oka az, hogy elsősorban a városi lakosság körében, részben a gyermekek felnevelésének és iskoláztatásának költségei miatt meghonosodni látszik az egygyermekes családmodell.

A 14 évesek és annál fiatalabbak aránya Kínában a teljes lakosságnak ma alig több mint 16 százaléka, ami 6 százalékkal kevesebb a tíz évvel ezelőttinél. A 60 év felettiek aránya ugyanakkor a 13 százalékot is meghaladja, ma már megközelíti a 180 millió főt, és rohamosan növekszik. Az 1979-ben elindított „egykepolitikának" több kedvezőtlen következménye volt, így nemcsak felgyorsult a társadalom elöregedése, de vészesen felborult a nemek aránya is. A kínai demográfusok viszont azt állítják, hogy ha nem vezették volna be a családtervezést 1979-ben, akkor 2011-ig 400 millióval több gyermek született volna, a világ népessége pedig 2011 októbere helyett már 2006-ban elérte volna a hétmilliárdot, jelentősen nagyobb terhet róva a környezetre és a gazdaságra.