Egymilliárd dollár körüli hitellel finanszíroz több nagyberuházást Kína a súlyos pénzügyi problémákkal küszködő Fehéroroszországban.

A Belta fehérorosz hírügynökség keddi beszámolója szerint a hitelből autópálya-és vasútfejlesztést hajtanak végre, valamint cellulózgyárat létesítenek. A kedden aláírt megállapodás szerint a kínai Eximbanktól és az Ipari-Kereskedelmi Banktól Minszk 654 millió dollárt kap egy cellulózüzem felépítésére, további 340-et útépítésre és 40 milliót vasúti korszerűsítésre. Minszk ígérete szerint az országban kínai cégeknek előnyt biztosító ipari zóna létesül. Alekszandr Lukasenko elnök kolosszális hitelfelvételbe kezdett, miután a belarusz rubel értéke 50 százalékot zuhant. Kína már eddig is jelentős hitelekkel támogatta Fehéroroszországot.

A tavalyi elnökválasztások előtt túlköltekezett az állam, aminek a hatására nagyra duzzadt a folyó fizetési mérleg hiánya. Emiatt a fehérorosz rubel árfolyama folyamatosan gyengült. Az ország központi bankja devizatartalékának közel negyedét fordította idén a nemzeti valuta támogatására.

Tavaly október óta a devizatartalék 60 százalékkal csökkent, és a központi bank adatai szerint februárban 4 milliárd dollár volt, ez csupán egy havi importszámla kiegyenlítésére elég.

Az egyre romló helyzet miatt az ország május elején 36 százalékkal leértékelte a fehérorosz rubelt. Részben ennek a hatására viszont meglódult az infláció, a lakosság pedig pánikszerűen szinte mindent felvásárolt a boltokban, és emiatt áruhiány lépett fel. A fehérorosz kormány legutóbbi intézkedéseként a napokban befagyasztotta számos élelmiszer árát július 1-jéig.

Az ország GDP-arányos államadóssága már elérte a 87 százalékot. Az országát 17 éve vezető, vitatott tisztaságú választásokon győztes elnök a közelmúltban hárommilliárd dolláros hitelt vett fel a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Közösség kriízisalapjától, további egymilliárdot Türkmenisztántól, majd nyolcmilliárd dolláros hitelről kezdett tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

A hiteleket a szovjet tervgazdaságot őrző Lukasenko privatizációból kívánja megoldani: három év alatt hétmilliárd dollár értékben adna magánkézbe állami cégeket. Igaz, érdeklődő kevés van: Moszkva  az elmúlt években már megszerezte az országon átfutó gázvezetékeket birtokló Beltranszgaz többségét, a fennmaradó, - Lukasenko által 2,5 milliárd dollárra becsült - állami tulajdonért egyelőre nem kapkod, viszont igényt tartana az ország olajfinomítójára.