Egymilliárd éhező a világon

Minden eddiginél többen éheznek szerte a világon – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteken közzétett éves jelentése szerint 1 milliárd 20 millió ember, azaz az emberiség egyhatoda nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Az éhezők száma százmillióval több, mint egy éve.

Az éhezők száma több mint százmillióval, azaz 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 915 milliónál. A rosszul táplált  emberek - akik naponta 1800 kalóriánál kevesebb energiatartalmú  élelmiszert fogyasztanak - szinte kizárólag fejlődő országokban  élnek. Legnagyobb számban, 642 millióan Ázsiában és a csendes-óceáni  régióban, legnagyobb arányban pedig Afrikának a Szaharától délre eső  térségében, ahol a lakosság 32 százaléka, azaz 265 millió ember  éhezik. Latin-Amerikában és a karibi térségben 65 millió, a  Közel-Keleten és Észak-Afrikában 42 millió, a fejlett országokban  pedig összesen 15 millió ember számít rosszul tápláltnak.

A FAO álláspontja szerint a történelmi csúcsérték a folyamatosan  magas élelmiszerárakkal ötvözött gazdasági világválság  következménye. Idén jó gabonatermés várható világszerte, az  élelmiszerárak enyhe csökkentek a tavalyi év közepén mért  rekordszintről, ám a gazdasági világválság miatt csökkentek a  jövedelmek, munkahelyek szűntek meg, s ennek következtében a  szegények még kevésbé tudnak élelmiszerhez jutni.

„A néma éhezési válság, amely az emberiség egyhatodát érinti,  komoly kockázatot jelent a világ békéjére és biztonságára nézve” –  jelentette ki Jacques Diouf, a FAO főigazgatója, aki több segélyt és  mezőgazdasági befektetést kért a szegény országok javára.

Az olyan alapvető cikkek, mint a rizs esetében a gyorsan  emelkedő árak zavargásokhoz vezettek a fejlődő világban 2008-ban, amelynek végén az élelmiszer-átlagárak reálértéken még mindig 24  százalékkal voltak magasabbak, mint 2006-ben. Komoly problémát  jelent, hogy az élelmiszerárak lassabban csökkennek a fejlődő  országokban, mint a gazdag államokban.

A FAO jelentése szerint a városi lakosságot keményebben sújtja a  válság, ahogy visszaesnek a külföldi befektetések és esik a kereslet  az exportáruk iránt. Várhatóan milliók térnek vissza vidékre, ami  viszont nyomást gyakorolhat a falusi közösségekre és erőforrásokra. A válság az élelmezés minőségére is káros hatást gyakorol, mivel a  családok igyekeznek olcsóbb élelmiszert, például gabonaféléket  beszerezni, amely kalóriában ugyan gazdag, de a hús- és  tejtermékekhez képest fehérjében szegény.
Jacques Diouf szorgalmazta, hogy a kormányok azonnal hozzanak  létre szociális támogatási programot a szükséget szenvedők élelmiszer-ellátásának javítása végett. Hosszú távú strukturális  változásokat sürgetett egyebek között annak érdekében, hogy a szegény országokban növelni tudják a termelést.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.