Az éhezők száma több mint százmillióval, azaz 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 915 milliónál. A rosszul táplált  emberek - akik naponta 1800 kalóriánál kevesebb energiatartalmú  élelmiszert fogyasztanak - szinte kizárólag fejlődő országokban  élnek. Legnagyobb számban, 642 millióan Ázsiában és a csendes-óceáni  régióban, legnagyobb arányban pedig Afrikának a Szaharától délre eső  térségében, ahol a lakosság 32 százaléka, azaz 265 millió ember  éhezik. Latin-Amerikában és a karibi térségben 65 millió, a  Közel-Keleten és Észak-Afrikában 42 millió, a fejlett országokban  pedig összesen 15 millió ember számít rosszul tápláltnak.

A FAO álláspontja szerint a történelmi csúcsérték a folyamatosan  magas élelmiszerárakkal ötvözött gazdasági világválság  következménye. Idén jó gabonatermés várható világszerte, az  élelmiszerárak enyhe csökkentek a tavalyi év közepén mért  rekordszintről, ám a gazdasági világválság miatt csökkentek a  jövedelmek, munkahelyek szűntek meg, s ennek következtében a  szegények még kevésbé tudnak élelmiszerhez jutni.

„A néma éhezési válság, amely az emberiség egyhatodát érinti,  komoly kockázatot jelent a világ békéjére és biztonságára nézve” –  jelentette ki Jacques Diouf, a FAO főigazgatója, aki több segélyt és  mezőgazdasági befektetést kért a szegény országok javára.

Az olyan alapvető cikkek, mint a rizs esetében a gyorsan  emelkedő árak zavargásokhoz vezettek a fejlődő világban 2008-ban, amelynek végén az élelmiszer-átlagárak reálértéken még mindig 24  százalékkal voltak magasabbak, mint 2006-ben. Komoly problémát  jelent, hogy az élelmiszerárak lassabban csökkennek a fejlődő  országokban, mint a gazdag államokban.

A FAO jelentése szerint a városi lakosságot keményebben sújtja a  válság, ahogy visszaesnek a külföldi befektetések és esik a kereslet  az exportáruk iránt. Várhatóan milliók térnek vissza vidékre, ami  viszont nyomást gyakorolhat a falusi közösségekre és erőforrásokra. A válság az élelmezés minőségére is káros hatást gyakorol, mivel a  családok igyekeznek olcsóbb élelmiszert, például gabonaféléket  beszerezni, amely kalóriában ugyan gazdag, de a hús- és  tejtermékekhez képest fehérjében szegény.
Jacques Diouf szorgalmazta, hogy a kormányok azonnal hozzanak  létre szociális támogatási programot a szükséget szenvedők élelmiszer-ellátásának javítása végett. Hosszú távú strukturális  változásokat sürgetett egyebek között annak érdekében, hogy a szegény országokban növelni tudják a termelést.