Ez előre vetíti annak a lehetőségét, hogy nehezebb lesz megalapozni az európai uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja annak ellenére vitte keresztül az akaratát, hogy a szekuláris ellenzék olyan jelöltet kívánt, aki az összes párt bizalmát élvezi. Az ellenzék szerint az eddigi parlamenti elnök, Koksal Toptan továbbra is megfelelő személy lett volna.

A megválasztott Mehmet Ali Sahin az Igazság és Fejlődés Pártjának az egyik alapítója, és tagja volt az elődpártnak, az iszlamista Jólét Pártnak is, amelynek a fegyveres erők nyomására 1997-ben fel kellett adnia a kormányhatalmat. Sahin a beiktatásakor azt mondta, hogy részrehajlás nélkül akarja szolgálni az egész parlamentet.

Törökországban a parlament elnöke a hivatalos állami hierarchia  második embere. Bírálói szerint az Igazság és Fejlődés Pártja arra törekszik, hogy a legfontosabb állami posztokat mérsékeltnek minősített, de iszlamista személyeknek juttassa, és ezzel meggyengítse az állam és a vallás szétválasztásának elvét.